K-Monitor Adatbázis

V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere reagált a vasárnap megjelent cikkünkre. Összesen hat pontban részletezte, hogy miért nincs igaza a Ruszwurm és a Korona cukrászda tulajdonosának, akinek napokon belül bezárhatják a vendéglátó egységeit.

„Befújt a szél az ablakon egy nem nyilvános kormányhatározatot (2201/2023), ami arról szól, hogy miként kótyavetyélik el, játsszák át haveri, családi körbe a nemzeti vagyon még megmaradt darabjait” – fogalmazott Magyar Péter a Facebook-oldalán. Mint írja, 48 állami ingatlan eladásáról szól az említett dokumentum.

Helyi alapítványok támogatásáról döntött kedden a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat, összesen 55 milliót osztottak szét, Juhász Péter pedig arra hívta fel a figyelmet csütörtökön, hogy több olyan szervezet kapott milliós juttatást, amelyik a Fideszhez köthető.

Nem lenne meglepő, ha most is fideszes jelöltek osztogatnák őket, a Kúria ugyanis ebben nem látott kivetnivalót.

Bár Menczer Tamás már nem külügyi államtitkár, amióta kinevezték a Fidesz új kommunikációs igazgatójának, mindenki megnyugodhat, továbbra is kap majd fizetést a külügytől. Mert ahogy a hvg.hu is írja, a csütörtök esti Hivatalos Értesítőben megjelent, hogy volt főnöke, Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. Ezért havi bruttó kétmilliót kaphat.

Nincs racionális magyarázat arra, miért vennének el Józsefvárostól tíz ingatlant. A bérházak csak a lakóknak fontosak, ám pont ez lehet az, amivel sarokba lehet szorítani a kerület jelenlegi vezetését.

A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány Lánczi András konzervatív filozófus tulajdonrészét vette meg.

Titokban készült a törvényjavaslat, amely tíz ingatlant vesz el a józsefvárosi önkormányzattól. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem terjeszkedése eddig a környék fejlődését szolgálta, de az újabb területszerzés egy rehabilitációnak tesz keresztbe. A helyi Fidesz Pikó András polgármesterre mutogat.

2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.

„Honnan volt 1 milliárd forintja a veszteséges Kövess minket 2022 Kft.-nek az ellenzéki politikusokat lejárató kampányra?” – tette fel március végén a DK-s Vadai Ágnes az írásbeli kérdést a legfőbb ügyésznek.