K-Monitor Adatbázis

„Helyesnek tartom, hogy a magyar állam segíti a határon túli magyarokat” - közölte az első kormányzati támogatások megítélese után az RTL-nek Mészáros Lőrinc. A magyar kormány valóban arra hivatkozva támogat határon túli magyar fociakadémiákat Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken, hogy azzal a magyar közösséget támogassa. Eszéken nem a magyar az öltözőben használt nyelv. A 11-12 évesek között magyar nevet nem találtunk. Semmiképpen sem meglepő, hiszen a legutóbbi, 2011-es népszámláláson Eszék lakosságának mindössze 0,91 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

Fociakadémia körül olyan felhajtás és totojázás még nem volt, mint ami a Rimaszombatra tervezett létesítmény miatt alakult ki az elmúlt közel 1,5 évben.

Megvan, melyik cég építheti Hatvanban az összesen 1105 fő néző befogadására alkalmas multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokot. A Hatvani Kézilabda és Szabadidő Sportegyesület azonban úgy tűnik, kicsit alábecsülte a költségeket. A becslésük alapján ugyanis nettó 2,128 milliárd forintból kellett volna hogy kijöjjön a beruházás, de végül 2,827 millió forint plusz áfába fog kerülni, azaz bruttó 2,7 milliárd forint helyett 3,59 milliárd forintba.

A Bloomberg hosszú cikket közölt arról, hogy Magyarország hogyan terjeszti ki a befolyását a környező országokban.

Jön az atlétikai vb és a Maccabi Játékok; futballarénák, sportcsarnokok, uszodák nőnek ki a földből. A projektek környékén rossz emlékeket idéző céget is látunk már.

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.

A sportesemény mérnöki feladatai máris jelentős pénzösszegeket emésztettek fel. Az Európai Unió Lapjában megjelent hirdetmény szerint a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. november 15-én 1 milliárd 695 milliárd + áfa (bruttó 2 milliárd 152 millió) forintos szerződést kötött az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt -vel az Eb megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés lebonyolítói, műszaki ellenőri és mérnök tanácsadói feladatainak ellátása.

A budapesti vizes világbajnokságot szervező Bp2017. Kft.-nek ki kell adnia a 24.hu-nak azokat a közérdekű adatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft.-vel kötött szerződéseiket mekkora összegre és milyen célra kötötték, továbbá szponzorációra, reklám- és marketing tevékenységre kivel, milyen összegre szerződtek – döntött a másodfokon eljáró Ítélőtábla, az ítélet jogerős.

Óriási sportdiplomáciai siker, hogy Magyarország rendezheti a 2023-as atlétikai világbajnokságot, ám félő, hogy megint egy sor felesleges beruházásra gurulnak el adómilliárdjaink.

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy Garancsi István cége, a Market Zrt. építi fel Székesfehérvár új jégkorongcsarnokát, több mint 25,7 milliárd forintért. Azt viszont csak most tudtuk meg a Közbeszerzési Értesítőből, hogy a kivitelezés eredetileg becsült értéke 19,7 milliárd forint volt, tehát ennél