K-Monitor Adatbázis

„Helyesnek tartom, hogy a magyar állam segíti a határon túli magyarokat” - közölte az első kormányzati támogatások megítélese után az RTL-nek Mészáros Lőrinc. A magyar kormány valóban arra hivatkozva támogat határon túli magyar fociakadémiákat Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken, hogy azzal a magyar közösséget támogassa. Eszéken nem a magyar az öltözőben használt nyelv. A 11-12 évesek között magyar nevet nem találtunk. Semmiképpen sem meglepő, hiszen a legutóbbi, 2011-es népszámláláson Eszék lakosságának mindössze 0,91 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

Fociakadémia körül olyan felhajtás és totojázás még nem volt, mint ami a Rimaszombatra tervezett létesítmény miatt alakult ki az elmúlt közel 1,5 évben.

Jön az atlétikai vb és a Maccabi Játékok; futballarénák, sportcsarnokok, uszodák nőnek ki a földből. A projektek környékén rossz emlékeket idéző céget is látunk már.

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.

Segítő kezet nyújt a kormány a stadionok üzemeltetéséhez. A közpénzből épült létesítmények fenntartása is közpénzből történhet.

Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.

12,5 milliárd forintba került, melynek az akadémia a 30 százalékát állta, a többi TAO-pénz volt.

Ha stadionépítésről van szó, úgy tűnik nemcsak idehaza, de a szomszédoknál is durván drágulhat a projekt. Vagy inkább Mészáros lenne a közös tényező?

A korábban emlegetett összegnél jóval drágábban épül Érden stadion és multifunkcionális sportközpont – derül ki egy a közbeszerzési adatbázisba feltöltött dokumentumból. A létesítményre ugyanis eredetileg 3,3 milliárd forintot különített el a kormány a Modern Városok Program keretében, ám a beruházás miatt kiírt közbeszerzésre beérkező legalacsonyabb ajánlat több mint másfélszer ennyi, 5,3 milliárd forint volt.

Az Alba Arénát már 2009-ben beígérték, akkor azt mondták, 2013-ra elkészül. Nem készült, és az első becsléshez képest most több mint 10 milliárd forintot drágult.