K-Monitor Adatbázis

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem „visszautasítja a rágalmakat”, amiket Hadházy Ákos fogalmazott meg a Facebookon korábban, miszerint a NAV különösen nagy értékben, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz az egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél.

Nagyon kiakadtak a hazai kkv-k és pályázatírók. Tegnapi cikkünk után mára számolatlanul kaptuk a felháborodott leveleket. Ezek szerint a helyzet sokkal súlyosabb annál, mint amit elsőre hittünk. Hajnalra ugyanis a 14 percen belül beküldött és befogadott pályázatok jelentős részét is kidobták, most úgy áll, hogy valójában 5 percig működött csak a pályázati rendszer.

A NAV szerint fennáll a különösen nagy értékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél – írta keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő. Hadházy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Poltnál, aki Hadházy szerint „kénytelen volt” továbbítani az ügyet a NAV-hoz. Polt tájékoztatása szerint akkor nyomozás-kiegészítést rendeltek el. „Mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek” – írta a képviselő, aki azt is hozzáfűzte, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet.

A kormány szívesen kommunikál arról, hogy segíti a hazai kisvállalkozásokat. Ha egy pályázat sikeres, akkor még népszerűséget, akár szavazatokat is hozhat. Ám hétfőn inkább csak felbosszantotta a GINOP-pályázat a pályázók tömegeit. 2021. július 12-én a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagy napra készültek. Hosszú idő után végre komoly forrásra lehetett pályázni. Ezen a napon nyílt meg a kkv-k digitális fejlődését segítő kormányzati pályázat. A 3-4 hónapja reklámozott, első körében is 100 milliárd forint keretösszegű Ginop 1.2.1-21, vagyis a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pályázata, de az Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felületet (EPTK) akadozott, majd végül összesen 14 percig volt nyitva, addig is köhögött, lefagyott, majd jött az üzenet: „Felhívjuk figyelmét, hogy jelen támogatási felhívás 2021. 07. 12. 08:14:27 időponttól felfüggesztett állapotban van, ezért nincs lehetőség a támogatási kérelem benyújtására.”

Mostani formájában nem hagyná jóvá az Európai Bizottság a magyar kormány helyreállítási alapra benyújtott tervezetét, írja uniós hivatalnokokra és diplomatákra hivatkozva a Politico. A lap szerint bár a Bizottságnak hétfőig kellene igent mondania a magyar tervekre, a brüsszeli vezetés szerint nem elegendőek a tervben megfogalmazott korrupcióellenes intézkedések.

Lábhajtányos kisvasúti pályára és a hozzá kapcsolódó, az idegenforgalmat kiszolgáló épületekre költ a kormány majdnem 850 millió forintot a Dél-Alföldön, egy természetvédelmi területen. A Szegedtől északra 50 kilométerre fekvő Csaj-tó egykor halastó volt, majd gazdag madárvilága miatt lett a Kiskunsági Nemzeti Park része. Az idén kezdődő beruházásról még keveset lehet tudni. A tó melletti Tömörkény falu polgármestere abban reménykedik, hogy felkerülnek a hazai turizmus térképére, és ez új munkahelyeket hozhat. Az első látásra meglepően nagyértékű beruházás sok kérdést vet fel.

A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből. A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta. A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.

Egy kis zalai faluból indult Palkovics László innovációs miniszter pályája, aki a politikai szerepvállalása előtt már egyetemi, akadémiai, illetve multis környezetben is bizonyított. A kormány buldogja kemény ellenállás mellett végigverte a CEU kiűzését, az akadémiai kutatóintézetek átalakítását és a felsőoktatási modellváltást, most a kínai Fudan Egyetem magyarországi projektjét, illetve állítólag a reptér visszaszerzését kapta meg. Képességeit, munkabírását nem kérdőjelezik meg ellenfelei sem, ugyanakkor gyakran elhangzik vele kapcsolatban is a kérdés: a feladat-végrehajtásai mikor vetnek fel erkölcsi aggályokat.

A pályázat azért is érdekes, mert ez az első, hogy a korábbi óbudai polgármester, Bús Balázs már az NKA alelnökeként felügyelhette a folyamatokat. Az más kérdés, hogy már a pályázat kiírása és elbírálása sem ment zökkenőmentesen, a pályázati nyertesek között pedig érdekes összefonódásokra leltünk. Például felbukkant három céggel is az egykori ELTE HÖK-elnök, Bubla Áron, aki 2013-ban bukott bele egy gólyatábori szexuális zaklatási botrányba, amit megpróbált eltussolni. Demeter zenekarában is volt olyan, aki jól járt a pályázaton.

28 milliárd forintba kerültek a kormány hirdetései decembertől áprilisig, derítette ki a K-Monitor. A New Land Média, vagyis Balásy Gyula cége kapta ezúttal is a kormánypropaganda előállítására szóló megbízást, már 2019-ben is 70 milliárd forintnyi közpénz landolt nála. A Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis a Rogán Antal által kötött szerződéseket is a lap hozta nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy A Magyar Turisztikai Ügynökség 10,86 milliárd forintból működik idén A Kommentár Alapítvány éves működési költsége 300 millió A Kommentár ingatlanaira is közel 3 milliárdot juttattak A Batthány Lajos Alapítvány tavaly december végén 3,4 milliárdot kapott, idén április hatodikáig 279860000 járt nekik, hogy elérje az alapító okiratban meghatározott célokat.