K-Monitor Adatbázis

Magyarországon már több mint 25 ezren váltak a koronavírus-járvány áldozatává, és a legtöbbjüknél az orvosok meglévő betegséget vagy betegségeket is azonosítottak. Az alapbetegségek sok esetben súlyosbítják a koronavírus-fertőzés kimenetelét, de ez nem a Covid természetéből adódik, más akut betegség megjelenésekor is rosszabb a krónikus betegek esélye. Az alapbetegségekről kiadott hivatalos statisztikák egyfelől jól visszaadják, hogy milyen rossz a magyarok általános egészségi állapota, de arról is árulkodnak, hogy az adatfelvétel nem egységes a kórházakban.

De vajon miért olyan fontos a kormánynak az, hogy alapítványnak nevezzék az ezermilliárdokban mérhető értékű állami vagyont kezelő szervezeteket? A válasz kézenfekvő: az alapítványok önálló jogi személyisége a lényeg. Ez ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a vagyon, ami egyszer alapítványhoz került, többé nem vonható vissza. Ez az állítás bármely alapítvány esetében érvényes, a konkrét helyzetben pedig azt jelenti, hogy amit az állam ezeknek a vagyonkezelő alapítványoknak ad, azt többé nem lehet állami vagyonná visszaalakítani. Sőt az alapítványt nem lehet megszüntetni, a törvény ugyanis nem engedi meg azt, hogy az alapító meggondolja magát. A kormány nyilván arra spekulál, hogy amit most alapítványoknak ad, azt a következő kormányok sem vehetik vissza.

Az MNB tájékoztatása szerint Keserü Katalin tanácsadóként nem véleményezett, mielőtt az MNB leányvállalata megvette a testvére öt képét.

A magyar kormány megakadályozta azt, hogy a holland Aegon eladja az osztrák VIG-nek a magyarországi biztosítóját. Ehhez egy nagyon hirtelen, testre szabott szabályozási változás és egy érthetetlen belügyi vétó kellett. Sajnos a negatív következményeket aligha mérte fel a kormány. Vagy ha felmérte, még sokkal nagyobb a baj.

Az érdeklődés középpontjába került egy gigantikus balatonhenyei építkezés, amelynek sorsát leginkább az Átlátszó követte. A múlt hétvégén aztán váratlanul Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter érdekeltsége jelezte, hogy egy ideje az ő közvetett tulajdonában áll az ingatlan. A történet sok kérdést vet fel, leginkább azt, hogy miért nem derül ki tisztán Magyarországon, hogy mikor kié egy ekkora ingatlan?

A Mol Nyrt. és a magyar állam Mol-Új Európa Alapítvány néven új, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre. A cél a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. Ám annak, hogy a Mol és az állam részvényeket ad az alapítványnak, a Mol-részvényesekre, a jövő kormányzataira és az adófizetőkre nézve is vannak következményei.

Már négy gyanúsítottja van az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkárának ügyében – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselőnek küldött meg.

Hány orosz vakcina jött? És ez hány főnek elég? Miért olyan nehezen érthetők ezek az alapvetően elég egyszerű számok? Elmagyarázzuk, és a cikk második felében azt is bemutatjuk, hogy a kormány hogyan idomítja a politikai céljaihoz a nyugati és keleti vakcinák sajátosan eltérő tálalását.

Állami kommunikáció, közbeszerzési tanácsadás, kórházi takarítás, szervezetfejlesztés, munkaerő-közvetítés, vagyonvédelem – az állam mind több ágazatban ír ki hatalmas központi tendereket. Ezeken a kisebb magyar cégek nem tudnak elindulni, legjobb esetben is csak a kiválasztottak alvállalkozói lehetnek.

Tíz éve félkészen áll a hírhedt Csipak-villa a Hármashatár-hegyen. Hiába kellene elbontani a garázsát és visszaállítani az eredeti állapotot, láthatóan semmi sem történik, a természet pedig már elkezdte birtokba venni a luxusingatlant.