K-Monitor Adatbázis

Tényleg csak azért szervez sok milliárd forintból vadászati kiállítást Magyarország, mert néhány hatalmi pozícióban lévő figurának ez a hobbija, vagy fel lehet tölteni egy ilyen eseményt a kor elvárásainak megfelelő tartalommal? És ha fel lehet, akkor sikerül-e?

A rádió mögött álló tulajdonos személye mindig jól jelzi, hogy ki tartozik bele éppen Mészáros Lőrinc bizalmi körébe és ki pottyant ki onnan. Most Sakalj Ferenc, a magyar-horvát-kanadai bizalmi ember lépett előre.

Egy évvel a szoros küzdelmet ígérő választások előtt a kormány tetemes közvagyont szervez ki, például alapítványokba az állam alól. A cél a NER életben tartása lehet arra az esetre, ha Orbán Viktor veszítene 2022-ben. De bárhogy is alakul, ennyi volt? A következő kormányoknak nincs többé beleszólásuk a felsőoktatásba? És mi van a most átcsoportosított több száz értékes állami ingatlannal, azokkal mostantól örökké a Fidesz káderei rendelkezhetnek? Ellenzéki politikusok nem látják teljesen reménytelennek a helyzetet.

Olvasónkat felhívták az egyik Pest megyei Fidesz-irodából, megkérdezték, hogy tudnak-e segíteni az oltásra való regisztrációban, majd amikor az olvasó kérte, hogy töröljék az adatbázisból, azt válaszolták neki, hogy rendben, törlik, de ahhoz, hogy töröljék, adja meg a lakcímét. Megkérdeztük a körzet fideszes országgyűlési képviselőjét, hogy miért volt szükség a lakcímre is, és megkérdeztünk egy jogi szakértőt is az adatkezelés törvényi kereteiről.

Magyarországon már több mint 25 ezren váltak a koronavírus-járvány áldozatává, és a legtöbbjüknél az orvosok meglévő betegséget vagy betegségeket is azonosítottak. Az alapbetegségek sok esetben súlyosbítják a koronavírus-fertőzés kimenetelét, de ez nem a Covid természetéből adódik, más akut betegség megjelenésekor is rosszabb a krónikus betegek esélye. Az alapbetegségekről kiadott hivatalos statisztikák egyfelől jól visszaadják, hogy milyen rossz a magyarok általános egészségi állapota, de arról is árulkodnak, hogy az adatfelvétel nem egységes a kórházakban.

De vajon miért olyan fontos a kormánynak az, hogy alapítványnak nevezzék az ezermilliárdokban mérhető értékű állami vagyont kezelő szervezeteket? A válasz kézenfekvő: az alapítványok önálló jogi személyisége a lényeg. Ez ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a vagyon, ami egyszer alapítványhoz került, többé nem vonható vissza. Ez az állítás bármely alapítvány esetében érvényes, a konkrét helyzetben pedig azt jelenti, hogy amit az állam ezeknek a vagyonkezelő alapítványoknak ad, azt többé nem lehet állami vagyonná visszaalakítani. Sőt az alapítványt nem lehet megszüntetni, a törvény ugyanis nem engedi meg azt, hogy az alapító meggondolja magát. A kormány nyilván arra spekulál, hogy amit most alapítványoknak ad, azt a következő kormányok sem vehetik vissza.

Az MNB tájékoztatása szerint Keserü Katalin tanácsadóként nem véleményezett, mielőtt az MNB leányvállalata megvette a testvére öt képét.

A magyar kormány megakadályozta azt, hogy a holland Aegon eladja az osztrák VIG-nek a magyarországi biztosítóját. Ehhez egy nagyon hirtelen, testre szabott szabályozási változás és egy érthetetlen belügyi vétó kellett. Sajnos a negatív következményeket aligha mérte fel a kormány. Vagy ha felmérte, még sokkal nagyobb a baj.

Az érdeklődés középpontjába került egy gigantikus balatonhenyei építkezés, amelynek sorsát leginkább az Átlátszó követte. A múlt hétvégén aztán váratlanul Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter érdekeltsége jelezte, hogy egy ideje az ő közvetett tulajdonában áll az ingatlan. A történet sok kérdést vet fel, leginkább azt, hogy miért nem derül ki tisztán Magyarországon, hogy mikor kié egy ekkora ingatlan?

A Mol Nyrt. és a magyar állam Mol-Új Európa Alapítvány néven új, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre. A cél a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. Ám annak, hogy a Mol és az állam részvényeket ad az alapítványnak, a Mol-részvényesekre, a jövő kormányzataira és az adófizetőkre nézve is vannak következményei.