K-Monitor Adatbázis

A dohányzás visszaszorítása ürügyén a kormány újraszabályozta a dohánykiskereskedelmet. A trafik koncessziók odaítélése teljesen átláthatatlanul történt, a pályázatokat jelentős része kormány közeli vállalkozók és rokonaik nyerték.

A törvényszöveg Brüsszelbe előzetes jóváhagyásra kiküldött verziójáról például kiderült, hogy egy "Sánta János" nevű felhasználó számítógépén hozták létre. A név megegyezik a Continental Zrt. vezetőjéével, Lázár János ismerősével.

Már ekkor jelezték, pusztán a dohányból ugyanis nehezen fognak megélni a trafikok, az eladási pontok mesterséges leszűkítése – a korábbi 38 ezer helyett csak 6 ezer helyen lehet majd cigit kapni – a feketepiac robbanásszerű elburjánzását hozza. Azt pedig senki sem képes megakadályozni, hogy a trafikokat zsebszerződéseken keresztül néhány nagyobb üzleti kör tartsa majd a kezében. Több lépésben szerencsejátékkal, kávéval, újsággal, üdítőkkel, alkoholokkal bővítették a trafikok termékkörét.

A piacátszervezésért felelős, Németh Lászlóné vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), illetve a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. 2012. április végén tette közzé a trafikpályázatnak a magyar dohánypiac túlnyomó részét felosztó első körének nyerteseit (20 évre).
A Fidesztől a trafikmutyi miatt távozott szekszárdi képviselő, Hadházy Ákos a hvg.hu-nak átadott egy, a szekszárdi frakcióülésen készült, témába vágó hangfelvételt. Ez volt az első konkrét bizonyíték arról, amiről országszerte suttogtak, miszerint a helyi fideszes frakcióüléseken dőlt el, hogy kik kaphatnak trafikot, és kik nem. Hajduszoboszló még hasonló.

Később az ügyészség a trafkpályázat törvényességének vizsgálatát azzal utasította el, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem jogának átengedésekor Németh Lászlóné miniszter a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás körébe tartozó döntést hozott. Márpedig a gazdálkodás körében meghozott döntés nem tartozik az ügyészségről szóló törvényben meghatározott ügyészi törvényességi ellenőrzési hatáskörbe.

A dohánykereskedelem monopolizálása hazánkban (MTA-DE, 2019)

A Darányi Ignác-terv a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtására (a kis-, közepes családi gazdálkodók, helyben lakó gazdálkodó családok támogatására indul. Részben a 2014-ig le nem kötött EU-források – mintegy 300 milliárd forint – képezték pénzügyi keretét. Ennek alapján felgyorsították a pályázati jogcímek meghirdetését és pályázatok lebonyolítását a pályáztató Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Az uniós pénzek “kipörgetésének” szándékával zajló Darányi-terv pályázatai közül azonban több kétes vagy kudarcos végeredménnyel és politikaközeli nyertesekkel zárult. Mondok József, Izsák polgármestere a Darányi-tervből kapott 35 millió forint támogatást egy vadászpanzió építésére. A polgármester a támogatásokat elbíráló Dunamellék LEADER bizottsági tagja is volt. Az épület teljes egészében elkészült és be is jegyezték az önkormányzat weboldalán, mint szálláshely. Az N1TV felvétele szerint azonban Mondok József életvitelszerűen lakott a vadászházban. A polgármester ezt azzal magyarázta: félt, hogy betörnek. Később kiderült, Mondok Karádon is felépített egy hasonló vadászpanziót. Az Együtt feljelentése nyomán az Ügyészség nyomozást indított költségvetési csalás miatt, később vádat is emeltek Mondok és két társa ellen.

Krisztin L. László Badacsonytomaj polgármestere szintén ilyen konstrukcióban épített képzőközpontot 35 milliós támogatással. Krisztin szintén a helyi LEADER szervezetben töltött be vezető pozíciót. A 140 nm-es épületet a család tulajdonában lévő telekre húzta fel az alpolgármester, Orbán Péter kivitelező cége, 25 millió forintért. Rajzó Ildikó önkormányzati képviselő kifogásolta, hogy a településnek volt szabad telke és non-profit szervezete is, amely megvalósíthatta volna a projektet, ehelyett a polgármester profitál belőle a támogatási időszak után. Molnár Oszkár Edelény polgármestere is hasonló botrányba keveredett. A pályázati pénzből épített “szörpház” a gyanú szerint szintén magánlakásként üzemel. Szuhán 2014 őszén építettek fel 32 millió forint EU-forrásból egy vendégházat, amiről a HVG azt írta, azt a település környékén gyakran vadászó Szabó Zsolt államtitkár és baráti köre használja, ott nem lehet szállást foglalni.

A Darányi-terven ezen túl nyúltenyésztésre pénzt nyert a több korrupciós üggyel is vádolt fideszes országgyűlési képviselő, Varga Gábor rokona. Állattartó telepre kapott 430 millió forintot a Fejér megyei földügyekben is érintett, Orbán-közeli Flier-család. Pusztaföldváron a polgármesterhez köthető céget bízták meg a Darányi-terves építkezéssel. A Darányi-terv révén valósult volna meg többek között a megalapozatlannak tűnő kisteleki gyógyszállófejlesztés is. A projekt 2012-ben indult a Royal Casa Kft. révén. Az 1,2 milliárd forintos projekt 822 millió forintos EU támogatást kapott. Miközben az NGM oldalán a projekt megvalósultként volt feltűntetve, kiderült, hogy az épület kb 80 százalékban készült el, mivel 2015 végére elfogyott a pénz. A Royal Casa önrésze mögött nem volt fedezet és emiatt banki kölcsönt sem kaptak. 2016 végén az utolsó határidő is lejárt, és ezt a felelős minisztérium már nem hosszabbította meg, a 822 millió forintot vissza kell fizetni.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv -Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Kép forrása: Index