K-Monitor Adatbázis

Néhány tucat tiltakozó és jóval több szimpatizáns fogadta tegnap Schmitt Pál köztársasági elnököt Egerben. Az államfő országjáró körútjának kilencedik állomásán a Heves Megyei Közgyűlés ünnepi ülésére érkezett, amelyen egyebek mellett arról beszélt, az adósságválság miatt nem lehet mindig visszafelé mutogatni.

Nemcsak többszörösen hazudott szerdai rádióinterjújában, de doktori disszertációjának "maradékát" is plagizálta Schmitt Pál. A köztársasági elnök 1992-es dolgozatának gazdaságról szóló fejezete szinte szó szerint megegyezik egy német tudós korábban publikált tanulmányának részleteivel.

A hvg.hu által kirobbantott plágiumbotránya óta először ment emberek közé egri látogatásán Schmitt Pál köztársasági elnök. Videoriporterünk a helyszínen volt.

A köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjában a gazdaságról szóló fejezet egyes bekezdései szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann korábban publikált tanulmányának részleteivel.

Egy német kutató 1991-ben publikált tanulmányából is szerepel 17 oldal Schmitt Pál – a hvg.hu január 11-én megjelent cikke nyomán plágiumgyanúba keveredett – doktori disszertációjában. Magyarország elnöke a Kossuth Rádióban szerdán azt állította, hogy dolgozatának a Nikolaj Georgiev művéből átemelt 180 oldalon felüli része a saját szellemi terméke – ez azonban biztosan nem igaz.

Schmitt Pál köztársasági elnök helyénvalónak tartja, hogy a Semmelweis Egyetem rektora vizsgálatot kezdeményezett a személyét érintő plágiumvád ügyében.

Tüntetők és szimpatizánsok egyaránt fogadták Schmitt Pált Egerben, amikor országjárása keretében csütörtökön Heves megyébe, illetve a megyeszékhelyre látogatott.

Saját következtetéseivel és azok újszerűségével is érvelt Schmitt Pál államfő a szerdai rádióinterjúban, amikor tisztázni igyekezett magát a plágiumgyanú alól. Csakhogy kisdoktori disszertációja Következtetések című fejezete is nagyrészt a bolgár szerző munkájának fordítása.

Schmitt Pál szerdai rádióinterjújában elismerte, hogy 180 oldalnyi anyagot átemelt disszertációjába Nikolaj Georgiev 1987-es művéből, ám ezzel szerinte nem követett el plágiumot. Ezt azzal véli alátámasztani, hogy az 1992-es értekezés „következtetései” saját szellemi termékének tekinthetők. Ez azonban nem igaz – a „Következtetések” című rész nagyrészt szintén a Georgiev-mű fordítása. Az alábbiakból az is kiderül, hogy Georgiev és Schmitt „együttműködése” semmiképpen nem kezdődhetett a bolgár kutató tanulmányának megjelenése előtt.

Válaszolt Pálinkás József arra a petícióra, amelyet egy főképp történészekből álló csoport nyújtott be a plágiumgyanú kivizsgálásáért a Semmelweis Egyetem rektorának, Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszternek, illetve az MTA elnökének.