K-Monitor Adatbázis

Mészáros Lőrinc az új tenderbajnok, miután átvette a vezető helyet Szíjj Lászlótól. A bronzérmes a „takarítás Mészárosaként” emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc. A hazai közbeszerzési piac sokat kifogásolt sajátossága, hogy rendkívül szűk körben koncentrálódik a közbeszerzések jelentős része, ami a verseny alacsony szintjére utal, emellett sok esetben erős az összeférhetetlenségek gyanúja is.

A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik.

A Duna Aszfalt 2019-ben nyerte el a projektet, amelyben Mészáros Lőrinc egyik cége volt az egyik alvállalkozó. A hídfelújítás 85 százalékát az Európai Unió állta. A felújított vasúti Duna-hidat tavaly nagy csinnadrattával átadták, néhány napja azonban tovább drágult egy közbeszerzési tájékoztató szerint. Ráadásul a híd három vágányából csupán kettő használható, a harmadikat majd csak a Déli Körvasútba kötik be.

Az állam 338 milliárd forintért kívánja Mészáros Lőrincékkel bővíteni a vasúti pályát Budapest déli részén. A becsült piaci ár 30–50 milliárd lenne a munkára. Malmőben ennyi pénzből alagutat fúrtak a város alá, és ott vezették el a vonatokat. Bécsben a főpályaudvar jött ki annyiból, mint néhány kilométernyi vasúti pálya a magyar államnál.

A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra. A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal.

Augusztus 19–27. között Budapesten lesz a 19. atlétikai világbajnokság. A magyarok már most elsők a stadionépítés versenyszámban, de szépen csillognak a Fidesz-klientúra érmei is, miközben nem egyértelmű, hogy a helyén kezeljük-e az eseményt.

Rekord árbevételt, több mint 300 milliárd forintot könyvelhetett el az állami építkezéseket is rendre elnyerő Market Zrt. Garancsi István érdekeltségén kívül más kormányközeli üzletember építőipari cégei is jó évet zártak. Például Mészáros Lőrinc vállalkozásai több 10 milliárdos tételben fizettek ki osztalékot a tulajdonosoknak. Hadházy Ákos független képviselő szerint jól beazonosíthatóak azok az állami pályázatok, amelyekkel kapcsolatban előre meg lehet mondani, hogy ki nyer.

Február elején a Honvédelmi Minisztériumtól megkapott adatok alapján megírtuk, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter egyik katonai repülőgépes útján 5,5 millió forintba került a fedélzeti fogyasztás. A külügy ezután azt közölte, hogy a miniszterrel egy 49 fős, vállalatvezetőkből álló delegáció utazott Egyiptom és Bahrein fővárosába, és az ő ellátásukról is gondoskodtak. Kikértük a listát, amin 49 ember és 47 vállalat neve szerepel. Van olyan cég, ahonnan ketten is mentek, és van olyan személy, aki egyszerre két vállalkozást is képviselt az úton.

Minden épül, minden szépül, minden a legnagyobb rendben van. Vagy mégsem? Egy Alföldön, síkviszonyok között épülő vasúti fejlesztés lesz az országban valaha épült legdrágább vasútvonal.

Újbuda önkormányzata és a korábban már pert nyert civilek bíróságon támadják meg a Déli Körvasút ismételten kiadott környezetvédelmi engedélyét. Eközben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a vasúti töltés mentén, ami ellen az önkormányzat és a civilek egyaránt tiltakoznak. Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentette: kompromisszumos megoldást szeretne találni a beruházás ügyében.