K-Monitor Adatbázis

Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.

Közbeszerzési szakértői tanácsadásra írt ki közbeszerzést a Miniszterelnökség. Az összesen 470 millió forintos tendert azonban hirtelen visszavonták. Bár az okokat nem tüntették fel, a döntés azután született meg, hogy az egyik pályázó panaszt tett, mert véleménye szerint jogsértő módon írták ki a közbeszerzést. Az eset teljesen abszurd, hiszen éppen azokat a szakértőket keresték a felhívással, akik a közbeszerzések szabályosságát vizsgálták volna – többek között az uniós források felhasználásánál.

Ahol pedig nem, ott az önkormányzat saját cége végzi a munkát. Szakmai tudás, évek alatt kiépített eszközpark, politikai kapcsolatok, versenytársak nélkül vagy álversenytársakkal megpályázott tenderek: ezek a nem a piaci szférában elért üzleti siker titkai Magyarországon.

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.

Előre lezsírozott közbeszerzések vádjával áll a Gyulai Járásbíróság előtt két vádlott. Csütörtökön tanúk sorát hallgatta meg a bíróság, akik összességében a kollektív amnézia tünetegyüttesét mutatták be.

Összebeszélhetett partnereivel a Gazdasági Versenyhivatal gyanúja szerint a Kubut, a Topjoyt, az Apentát és a Nestea-t forgalmazó hazai cég. Ennek nyomán az üdítőket mesterségesen magas áron adhatták többek között az Aldiban, a CBA-ban, a COOP-ban és a Tescóban. A hatóság eljárást indított, a napokban összehangolt rajtaütéseket hajtottak végre az érintetteknél.

Az EP költségvetési ellenőrző bizottsága kifogásolta, hogy Magyarországon torzul a szabad verseny, nem megfelelően működik az ÁSZ és a kormány nem teljesít jogállamisági kérdésekben.

Vajmi keveset tettek a vádlottak és a tanúk, hogy segítsék a tisztánlátást a dél-békési Pilot-program perének keddi tárgyalási napján a Gyulai Járásbíróságon, holott bőven történtek visszaélések ennek a vidék felzárkóztatását célzó programnak a során.

Első fokon felmentette a bíróság a vesztegetés vádja alól Bige László milliárdos vállalkozót. A műtrágyagyártással és -kereskedelemmel foglalkozó cégvezető szerint ez egy koncepciós per, amelyben a vád nem életszerű, „viccnek is rossz”, és a bíróságon ez ki is derült. A vállalkozó ellen még folyamatban van egy hasonló büntetőügy, egy GVH-s rekordbírság miatt indult per, valamint egy katasztrófavédelmi eljárás.

Hatszázmillió forintot tervez elkölteni a Kék Bolygó Alapítvány a fenntarthatóságról szóló rendezvény kommunikációjára, szervezésre több mint egymilliárdot. A kiírási szerződések viszont annyira speciálisak voltak, hogy csak olyan cégek indulhattak, akik dolgoztak már a Kék Bolygó Alapítványnak. Arra azért odafigyeltek, hogy ne csak egy pályázó legyen.