language

Kulcsszavak:

műemlékvédelem highlight_off

Akták:

Városliget beépítése highlight_off

Városliget beépítése

Városliget beépítése

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm). 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez  a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek. 

A 2023 elejéig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [8]  Oldalak:   1

A NER kis gömböce így falta fel a kultúrát tíz év alatt

Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.

Az UNESCO kérésére se állítja le a kormány a Liget-projektet

Furcsának tartjuk, hogy miért éppen most kezdte el támadni a szervezet a fejlesztéseket, mert mindegyik építkezés évek óta tart - válaszolta a Miniszterelnökség az UNESCO jelentés kapcsán az RTL Klub megkeresésére. A Híradó riportjából kiderül, EGYIK BERUHÁZÁS LEÁLLÍTÁSÁT SE TERVEZI A KORMÁNY, MERT SZERINTÜK "A KRITIKÁK TÁRGYALÁS ÚTJÁN RENDEZHETŐEK." KAPCSOLÓDÓ Az UNESCO a Liget-projekt leállítását kéri a kormánytól Az UNESCO a Liget-projekt leállítását kéri a kormánytól A Városliget átalakítása aggasztó, a 120 méteres Mol-torony engedélyezése megdöbbentő az ENSZ szervezetének friss jelentése szerint. Pár napja adott ki egy jelentést az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO, melyben arra kéri a magyar kormányt, hogy állítsa le a világörökségi helyszíneken, vagy azok közelében megvalósuló projekteket mindaddig, amíg átfogó, a budapesti fejlesztési tervvel összhangban lévő irányelvek nem születnek a megőrzés alá eső területek kezelésére. A szervezet megdöbbentőnek nevezi, hogy a Duna partjára tervezett 120 méteres Mol-torony egyáltalán megkaphatta az építési engedélyt, aggasztónak tartja a Liget-projektet a Néprajzi Múzeum és a biodóm mérete miatt, kifogásolja, hogy a Vár átalakítása kapcsán nemcsak felújítás történik, hanem lerombolt, megsemmisült épületeket is felépítenek újból, ami a városkép hitelességének az elvesztéséhez vezet.

Hiába trükközött a kormány a helyszínnel, civil szervezetek is találkozott az UNESCO delegáció

Február 5-8 között Magyarországra látogatott az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO által megbízott kétfős küldöttség a világörökségi műemléki helyek felügyeletét ellátó nemzetközi szervezettől, az ICOMOS-tól. A küldöttség arra volt kíváncsi, hogy az Orbán-kormány budapesti nagyprojektjei milyen hatással vannak a kiemelt helyszínekre és a védőzónájukra, illetve hogy ezek a projektek mennyire összeegyeztethetők az örökségvédelmi szabályokkal.

3 milliárdból újítják fel az Olof Palme Házat

Úgy tűnik, megvan a szerencsés kivitelező, mely meglehetősen szoros versenyben szerezte meg a milliárdos munkát. A dokumentum szerint a stadionépítésben is jeleskedő ZÁÉV Építőipari Zrt. nettó 3,088 milliárdos, az Épkar Zrt. pedig 3,063 milliárdos ajánlatot nyújtott be. Utóbbi ajánlata volt a legjobb ár-érték arányú, így a szerződéskötési moratórium lejárta, november 13. után velük köthet szerződést az ajánlatkérő, a Városliget Zrt. Az Épkar Zrt. nevéhez köthető a vizes vb egyik nagy beruházása is, a Hajós Alfréd Sportuszoda felújításán dolgozhatott a cég.

62,6 millióval drágultak a városligeti pavilonok a rejtélyes üzemeltető miatt

A Városliget Zrt. egyelőre nem mondja meg, hogy ki és milyen feltételekkel fogja működtetni a nemrégiben elkészült historizáló pavilonokat, amelyek közel 63 millió forinttal drágultak az üzemeltető igényei miatt.

Újabb százmilliókat osztottak ki a Városliget fejlesztésére

Két közbeszerzésen is eredményt hirdetett Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.: az Állatkerti körúton épületek kialakítását és a környék rehabilitációját a Budai Műemlék Felújító Kft. nyerte el mintegy 236 millió forintért, egy konzorcium pedig a Liget világítási stratégiáját készítheti el kicsit több mint 17 millióért.

Tiltakoznak a Városliget beépítése ellen

A kormány úgy döntött, hogy a Városligetben öt új múzeumépületet és számos további turisztikai létesítményt épít. A beépítést ellenzi sok budapesti lakos, civil aktivista és építész. A Levegő Munkacsoport petíciót kezdeményezett Európa legrégebbi közparkjának megóvásáért.

Jól értesült nagy nyertesek a Városligetben

Nyertesei is lehetnek a Városliget átépítésének. Azok legalábbis, akik jó előre biztosították helyüket a beruházás szereplői között.
Találatok: [8]  Oldalak:   1