language

Lapok:

Napi Gazdaság highlight_off

Akták:

Városliget beépítése highlight_off

Napi Gazdaság

A Napi Világgazdaság 1991-ben vált ki a Világgazdaság nevű lapból, majd mikor a Magyar Gazdasági Kamara beperelte a napot a névhasználat miatt, 1992-ben nevet váltottak Napi Gazdaságra. A Co-Nexus Holding Vagyonkezelő Kft. és a Világgazdaság Szerkesztőség Kft. 50-50%-os arányban hozta létre a Napi Gazdaság Kiadói Kft-t, mint a lap kiadóját. 1998-ban a Co-Nexus Rt. felszámolója, a Duna-Libra Rt. árverésre bocsátotta a kiadót. Az árverés után a részvények 40%-át megvette a szerkesztőség tagjaiból álló Napinvest Kft. 2006-ban a Napinvest Kft. megvette a Storyline Kft. tulajdonrészét így 100%-os tulajdonrésze lett. 2007 júniusában a Közép-európai Média Kiadó és Szolgáltató Zrt. (CEMP) megvette a kiadó 50%-os tulajdonrészét. 2013 augusztusában a Századvég Gazdaságkutató Zrt. lett az új tulajdonos, ami a lap kormánypárti fordulatát vetítette elő. A korábbi honlap, a napi.hu levált a nyomtatott lapról és önálló lett. A Napi Gazdaság nyomtatott lapja ezután kormánypárti irányultságú lett. 2015. április 20-án megvásárolta a lapot kiadó céget Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője. Az újság 2015. szeptember 1-től kinézetett és nevet váltott, innnetől Magyar Idők néven jelent meg.

Városliget beépítése

Városliget beépítése

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm). 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez  a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek. 

A 2023 elejéig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Lázár: Egyetlen centet sem veszít az ország

A forint stabilitásával kapcsolatban a nagy nemzetközi gazdasági elemző cégek egyetértenek abban, hogy a magyar fizetőeszköz egyfajta menedékvalutának is tekinthető – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ismertetése szerint Magyarország napokon belül lehívja az uniós támogatások utolsó részletét is.
Találatok: [1]  Oldalak:   1