language

Intézmények:

Patrol Group Kft. highlight_off

Akták:

Városliget beépítése highlight_off

Városliget beépítése

Városliget beépítése

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm). 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez  a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek. 

A 2023 elejéig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

Nem vagyunk Kubatov katonái – állítja a kormánybarát sportembereket foglalkoztató cég tanácsadója

Teljesen törvényesen, a megbízójuk jogos érdekei alapján jártak el Tóth Csaba és társai a Patrol Group Kft. nevében idén április elején az V. kerületi Sas utcában, amikor önhatalommal átvették a Godunov éttermet – ezt mondta a cégnek tanácsadóként dolgozó Mikó István az Átlátszónak adott interjújában. Mikó szerint a „Kubatov katonái” vagy a „hatalom kopaszai” jelzőket az emberek előítéletessége ragasztotta a velük dolgozó biztonsági őrökre.

Az állam gerjeszti a zavaros viszonyokat a biztonsági őrök piacán

Rekordokat döntő fekete foglalkoztatás, minimálbér alatti fizetések, balhék jellemzik a vagyonőrpiacot. Miközben az egyik minisztérium szerint hatalmas mértékű a fekete foglalkoztatás, a másik szerint minden a legnagyobb rendben van. A Civil Biztonsági Szolgálat, a Pajzs 07 és a PFM Kontroll gyanúsan kevés emberrel, de annál nagyobb profittal dolgozik.
Találatok: [2]  Oldalak:   1