K-Monitor Adatbázis

Az állam 338 milliárd forintért kívánja Mészáros Lőrincékkel bővíteni a vasúti pályát Budapest déli részén. A becsült piaci ár 30–50 milliárd lenne a munkára. Malmőben ennyi pénzből alagutat fúrtak a város alá, és ott vezették el a vonatokat. Bécsben a főpályaudvar jött ki annyiból, mint néhány kilométernyi vasúti pálya a magyar államnál.

Tovább erősödik a Cecz Közép-európai Kft.-nek, illetve a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium volt államtitkárának, Gazsó Balázsnak a kapcsolata.

Újabb, összesen 1,6 milliárd forinttal pótolták ki a Budapest–Belgrád-vasútvonal projektet – derült ki a hétfői esti Magyar Közlönyből. A beruházás összköltsége már így is meghaladja az eredetileg tervezett 750 milliárdot.

Megint többletfeladatok merültek fel. A teljes büdzsé már 700 milliárd fölött jár.

Az Orbán Viktor által aláírt határozat szerint több mint 1,5 millárd forint plusz forrást kell biztosítania Varga pénzügyminiszternek.

A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei és kínai partnereik vesznek részt. A pályaépítést végző Mészárosék most részben levonultak az építkezésről, mert át kellett küldeni a munkagépeket és a dolgozókat a szétrohadt Budapest–Győr-fővonal felújítására. A beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését a kínai fél vállalta, de ők ezt egyszerűen nem tudják megcsinálni az európai szabványok szerint. Lehet, hogy még most kell majd hozzá új alvállalkozót keresni, de az is lehet, hogy végül ilyen nem is épül. A projekt költségei az infláció miatt elszálltak, egyáltalán nem látszik, honnan lenne pénz a vonatbefolyásoló rendszereket kiépítő új alvállalkozóra. A VSquare szerint a kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal.

A Szeged és Röszke közötti 14 kilométeres szakaszt kell tovább bővíteni, pedig a projekt ezen része alapból is 45 milliárd forintba kerül.

Az új, vezeték nélküli vasúti kommunikációs rendszer kiépítése késik, így kifutott az uniós támogatáshoz szükséges határidőből. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesz rá pénz.

Könnyen meg lehetett volna előzni a vészhelyzetet, de az ehhez szükséges pénzt inkább jelentéktelen projektekre költötte a kormány.

Rengeteg problémával küzd az ország legfontosabb vasúti fejlesztése.