Nyilvános az amerikai katonai hírszerzési büdzsé
Az Obama-adminisztráció múlt héten tette közzé a Nemzeti Hírszerzési Program (National Intelligence Progam - NIP) és a Katonai Hírszerzési Program (Military Inteligence Program - MIP) 2010-es – 53,1 milliárd illetve 27 milliárd dolláros – költségvetését. A kormányzat ezzel újabb lépést tett a hírszerzés átláthatóbbá tétele felé.
A Nemzeti Hírszerzési Program költségvetésének adatait – amely neve dacára csak egy az Egyesült Államok hírszerzési programjai közül – a Kongresszus döntése nyomán 2007 óta minden évben közzé kell tenni. A katonai hírszerzési büdzsé nyilvánosságra hozatalára azonban nincs kötelező kongresszusi határozat. Korábban a KHP gazdálkodási adatainak publikálása ellen elhangzott érvek között szerepelt többek között az is, hogy az adatok közzététele esetén beindulhat egy dominó-effektus, amelynek során még több, érzékenyebb hírszerzési pénz nyilvánosságra hozatalát fogják követelni. Mások szerint a büdzsé megismerhetővé tétele oda vezethet, hogy amikor egy kormányzat részéről a költségvetési kiadások visszafogása felmerül, a választók nagy részének elsődleges követelése a magasnak vélt katonai hírszerzési kifizetések csökkentésére irányul majd. A társadalmi nyomás pedig csak úgy lesz enyhíthető, ha az állam publikussá tesz még több, meglehetősen érzékeny adatot. A hírszerzés teljes összegét utoljára 1997-ben és 1998-ban tették nyilvánossá az Amerikai Tudósok Szövetsége által indított, az információszabadságról szóló törvényen alapuló per eredményeként. Míg akkoriban az Amerikai Egyesült Államok 26.6 illetve 26.7 milliárd dollárt költött összesen hírszerzésre – noha az adatok nem tartalmaztak tételes lebontást –, addig ma ez az összeg eléri a 80,1 milliárd dollárt. A most elérni kívánt – a „nemzeti” és „katonai” kiadásokra is kiterjedő átláthatóságra eddig tehát még nem volt precedens.
Az Obama-adminisztráció múlt héten tette közzé a Nemzeti Hírszerzési Program (National Intelligence Progam - NIP) és a Katonai Hírszerzési Program (Military Inteligence Program - MIP) 2010-es – 53,1 milliárd illetve 27 milliárd dolláros – költségvetését. A kormányzat ezzel újabb lépést tett a hírszerzés átláthatóbbá tétele felé.
A Nemzeti Hírszerzési Program költségvetésének adatait – amely neve dacára csak egy az Egyesült Államok hírszerzési programjai közül – a Kongresszus döntése nyomán 2007 óta minden évben közzé kell tenni. A katonai hírszerzési büdzsé nyilvánosságra hozatalára azonban nincs kötelező kongresszusi határozat. Korábban a MIP gazdálkodási adatainak publikálása ellen elhangzott érvek között szerepelt többek között az is, hogy az adatok közzététele esetén beindulhat egy dominó-effektus, amelynek során még több, érzékenyebb hírszerzési pénz nyilvánosságra hozatalát fogják követelni. Mások szerint a büdzsé megismerhetővé tétele oda vezethet, hogy amint felmerül egy kormányzat részéről a költségvetési kiadások visszafogása, a választók nagy részének elsődleges követelése a magasnak vélt katonai hírszerzési kifizetések csökkentésére irányul majd. A társadalmi nyomás pedig csak úgy lesz enyhíthető, ha az állam publikussá tesz még több, meglehetősen érzékeny adatot.
A hírszerzési kiadások teljes összegét utoljára 1997-ben és 1998-ban tették nyilvánossá az Amerikai Tudósok Szövetsége által indított és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozó per eredményeként. Míg akkoriban az Amerikai Egyesült Államok 26.6 illetve 26.7 milliárd dollárt költött összesen hírszerzésre – az adatok nem tartalmaztak tételes lebontást –, addig ma ez az összeg eléri a 80,1 milliárd dollárt. A most bevezetni kívánt, a „nemzeti” és „katonai” kiadásokra is kiterjedő átláthatóságra eddig tehát még nem volt precedens.
Forrás: http://www.fas.org/blog/secrecy/2010/11/new_milestone.html
