K-Monitor Adatbázis

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elutasította a Fidesz 2018-as gazdálkodását érintő kockázatjelzést, amelyet Juhász Péter, az Együtt elnöke és Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje nyújtott be. Ez azt jelenti, hogy a számvevők nem kívánják vizsgálni a kormánypárt idei gazdálkodását. Juhász és Szigetvári az után fordultak az ÁSZ-hoz, hogy híre ment: a Fidesz – vagy a kormány – év végéig lefoglalta az összes elérhető óriásplakáthelyet, így lényegében nem maradt szabad hely az ellenzéki pártoknak.

A számvevőszék eddig nem látott lehetőséget rá, hogy a megbüntetett ellenzéki pártok részletfizetést vagy haladékot kérjenek. A nemzetgazdasági tárca most ezzel állt elő.

Felháborítónak tartja Juhász Péter, hogy, noha újabb bizonyítékok kerültek elő a Fidesz 2010-es és 2014-es csaló kampányelszámolásával kapcsolatban, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ennek ellenére nem indít vizsgálatot.

Bár teljesen nyilvánvaló, hogy a kormánypárt durva valótlanságot állított a 2010-es kampányköltéseiről, a Fővárosi Főügyészség elutasította Nyakó István (MSZP) ez ügyben tett feljelentését, arra hivatkozva, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2011-ben már mindent rendben talált a párt körül, „sajtóértesülések” alapján pedig nem indítanak nyomozást.

Gyanús kampányköltéseit rendre azzal magyarázza a Fidesz, hogy az Állami Számvevőszék mindent rendben talált. Csakhogy a szakértő szerint az ÁSZ, habár lenne módja, meg sem próbálkozik érdemi vizsgálatokkal.

Pénteken adta ki közleményét az Állami Számvevőszék az MTI-n keresztül arról, hogy a szervezet a Fidesz 2014-2015-ös gazdálkodásának ellenőrzése során megállapította, hogy a párt eleget tett a jogszabályi előírásoknak, biztosította gazdálkodásának, vagyoni helyzetének áttekinthetőségét, valamint a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) külön közleményben igyekszik hangsúlyozni, hogy minden hatályos törvényi előírást betartottak a 2010-es országgyűlési választások kampánypénzeinek elszámolására vonatkozó ellenőrzéseknél. Az ÁSZ arról ír, hogy a törvények alapján csak a jelölő szervezetek elszámolását ellenőrizhetik, ügynökségek, reklámcégek elszámolásaihoz nem férnek hozzá.

A cég 3,3 milliárd forint uniós támogatást kapott az „Ifjúság.hu a sikeres nemzedékért” című projektre. Az Együtt politikusai ráhívták a rendőröket az EU-s pályázati pénzekkel kitömködött Új Nemzedék Központra (ÚNK), mert az Emmi tulajdonában lévő cég nem tudott elszámolni a 2011 és 2014 közötti gazdálkodási adataival. 2014-ben egy átvilágításkor több gyanús elemet is találtak. A cég nem tudta felmutatni a felügyelő bizottsági jegyzőkönyveit és a jelentéseket, de valahogy eltűntek a felújítási tervek és a megvalósított fejlesztésekről készült kimutatások/beszámolók is. Nem tudták megmutatni a külső-és belső ellenőrzésekről szóló iratokat sem, de ugyanúgy nyoma veszett az éves közbeszerzési terveknek, a könyvelési tételek igazolásainak és a belső ellenőrzésekről készült jelentéseknek.

A számolás egyszerű volt ebben az ügyben, piaci információkból dolgoztunk, az önkormányzati választásokra ugyanis nincsen szabály, a pártoknak bármi megengedett volt, annyit költöttek, amennyit nem szégyelltek – ezt Ligeti Miklós mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Túl öreg a kiszemelt nagykövet, sokat akadékoskodik a főbíró, útban vannak az összeférhetetlenségi szabályok: sok különféle problémát oldott már meg az Orbán-kormány ugyanazzal a módszerrel, a személyre szabott törvénygyártással.