K-Monitor Adatbázis

A Fővárosi Törvényszék szerint nem indokolt az "előkészítő anyagok" 10 évre való titkosítása, a közvéleménynek joga van megismerni ezeket. Első fokon pert nyert a Transparency International (TI) Magyarország a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) ellen a sztrádatender ügyében. Mint az közismert, a magyar kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadná a magyar gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építését a leendő nyertesnek. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás tárgyalásos szakasza jelenleg is folyik, az iroda, illetve a mögötte álló Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az év végéig nyélbe is szeretné ütni a 35 évre szóló üzletet, annak ellenére, hogy a koncessziós szerződés hossza indokolatlanul nagy.

A Budakeszi úton, a Türk Tanács és az MMA épülete között egy hatszintes épületet alakítanak át irodaházzá az Alapjogokért Központ részére. Az ingatlanban szauna és fitnesz-szoba is lesz, az átalakítás eddig ismert költségei közel 300 millió forintra rúgnak. Az Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Kft.-ről korábban kiderítettük, hogy szinte a teljes költségvetését az eredetileg a Miniszterelnöki Kabinetirodából származó közpénzekből finanszírozott támogatások biztosítják.

Az összes autópályát, autóutat és gyorsutat kiszervezné a kormány 35 évre az M5-ös és M6-os autópályákról ismert ppp-konstrukcióban. A részleteket nem hozták nyilvánosságra. A koncessziók felelőse ráadásul ősztől egy új, kormánytól független hatóság lesz, amelynek vezetőjét még a mostani miniszterelnök nevezheti ki 9 évre.

A maga módján a kormány is használ hírvivőket, amelyek ha nem is örökletes genetikai információkat közvetítenek, de Orbánék szándékai szerint képesek a tudat módosítására. Legalábbis ezt bizonyította az elmúlt egy év kommunikációs pénzszórása.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda évek óta titkolja, mire ment el ez a pénz.

A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kedden nyilvánosságra hozott egy összegzést arról, hogy mennyibe kerültek az elmúlt évek nemzeti konzultációi. Illetve hogy mennyi volt a gyártási, előállítási költség.

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Legalábbis a legújabb hivatalos magyarázat szerint, bár ez már a sokadik verzió a témában az elmúlt másfél év alatt. Adatigénylésünket a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda is lepasszolta azzal az indoklással, hogy nem ők az adatkezelők, ezért a NAIH-hoz fordultunk. A Hatóságnak a Kabinetiroda azt mondta, hogy a Külügyminisztériumot kell megkérdezni az ügyben.

Végre megtudhattuk, hogy mit is érthetnek az állami hivatalok azon, ha azt állítják, hogy a hozzájuk beérkezett közadatigénylések teljesítése aránytalanul nagy munkaterhet jelentene számukra. Erre hivatkozva akarta megtagadni a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda azt, hogy átadja Joó Hajnalkának, a HVG újságírójának a Kabinetiroda a Századvégtől 6,1 milliárd forintért készített tanulmányait és közvélemény-kutatásait.

Három éve indítottunk egy pert a Magyar Állam tulajdonában álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz az MNV ellen, közérdekű adatokat szerettünk volna megismerni arról, mi lett a sorsa kicsit több mint 30 milliárd forintnyi közpénznek. Az ilyen perek első fokon néhány hónap alatt le szoktak zárulni, a miénkben mégsem született ítélet már 3 éve, és úgy állnak a dolgok, hogy jó darabig még nem is fog, a kormány ugyanis minden lehetséges eszközzel akadályozza az eljárást.