K-Monitor Adatbázis

Kiszállt a kormány egyik bankja, az Eximbank a csornai napelemgyár négy éve húzódó beruházásából. De ez nem azt jelenti, hogy megszűnt az állami hátszél.

A projekt leírása szerint már három éve ontaná a nemzetközi piacra a napelemeket az EcoSolifer által megvalósított csornai gyár. Az üzemcsarnokban azonban a mai napig nem indult el a termelés, ami gyártósor híján nehéz is lenne. Az uniós támogatás miatt érintett OLAF a minap úgy döntött, közelebbről is megvizsgálja az ügyet – áll egy birtokunkba került dokumentumban. Az érintett cég állítja: nem tud a dologról. A beruházást jelentős hitellel segítő állami Eximbank pedig banktitokra hivatkozva nem ad érdemi tájékoztatást. A helyiek addig is figyelik, mi történik az ipartelepen.

Törölték az állami Exim Bank zálogjogát a budai XI. kerületben új városrészt építő Kopaszi Gát Kft. cégpapírjaiban. A Cégközlöny szerint már csak a katari befektetőnek, a Constellation Hungary S.A.-nak tartozik a beruházó vállalkozás, amelyben egyébként maguknak a katariaknak 40 százalékos részesedésük van. A hitelbiztosítéki nyilvántartásban ugyanakkor még szerepelnek az Exim Bank jogosultságai, így a 16,6 milliárd forintos tartozás. Nemfizetés esetén a katariakra szállhat a tulajdonostársak számos lízingszerződése, így például a kontraktus a Budapesti Rendőr-főkapitányság ingatlanjainak lízingeléséről. A Kopaszi Gátban a meghatározó tulajdonos a kormányfő barátja, Garancsi István.

Az Eximbanknak ki kell adnia azokat az iratokat, amelyekből kiderülhet, milyen elvek alapján hozta meg befektetési döntéseit a Rogán Antal köreihez tartozó, állami forrásokat felhasználó alapkezelő.

Makacsul tartja magát a pletyka, hogy Puskás András, Rogán Antal kabinetminiszter bizalmasa, egykori belvárosi alpolgármester 15 millió forint körüli végkielégítéssel távozott még februárban az Eximtől (a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. intézménypárosától). Ez három havi lelépti díjnak felelne meg, hiszen a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által felügyelt állami banknál Puskás vezérigazgató-helyettesi posztot töltött be, és távozásakor havi 4,6 millió forint volt az alapbére.

Mennyire tették kockázatossá a magyar bankrendszert az utóbbi évek tulajdonosi változásai? – szegezte nekem a kérdést a Pénzügykutató 50. születésnapját megülő konferencia kerekasztal-beszélgetésének moderátora, Farkas Zoltán azt követően, hogy röviden ecseteltem a bankszektor „nemzetiesítésének” jelen állását.

Tavaly még Sorostól féltette az igazságszolgáltatást Szabó Krisztián Szilárd, most az EXIM egyik vezetője lett.

Sorban épülnek a szállodák a fővárosban, részben olyan ingatlanokon, amelyeket a közelmúltban a belvárosi önkormányzattal üzletelő pénzemberek kaparintottak meg. A vagyonhalmozásnak még nincs vége.

Nagyon nekibátorodott Orbán Viktor az első kormányzása óta. Akkor még kisebb trükkökkel emelt ki százmilliárdokat a költségvetésből, szinte szégyenlősen egyengette családja gazdagodását, és csupán néhány famulusával kivételezett. Ma nagyban űzi mindezt, és ha megnyeri a választásokat, utána aligha vállal önkéntes mértékletességet.

Az IRNA hírügynökség memorandumot emleget – vagyis (ahogy arra Varga Mihály is utalt) szó nincs még végleges egyezségről –, illetve elárulja a lényeget is, hogy a perzsa Ikarus-boomot az állami tulajdonú Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) hitele segíti, legfeljebb 10 éves lejárattal. Érdekesség, hogy idén februárban Szijjártó Péter külügyminiszter még „több száz autóbuszról” és 85 millió eurós (100 millió dolláros) hitelről beszélt.