Intézmények: |
Óriási, 9,5 milliárdos büntetés a bankoknak
A GVH szerint kartelleztek a bankok, hogy akadályozzák a végtörlesztést. A legtöbbet, 3,9 milliárd forintot, az OTP-nek kell fizetnie. A bank a döntés miatt a bírósághoz fordul.
Takarékszövetkezeti integráció
Budapest Bank Zrt.
CIB Bank
Citibank
Erste Bank
Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.
Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.
OTP Bank Nyrt.
Raiffeisen Bank
Takarékbank Zrt.
UCB Ingatlanhitel Zrt.
Unicredit Bank
adósság
bankok - pénzintézetek
belföld
bírság
ítélet/döntés
versenykorlátozás - kartell
Lobbiízű módosítások az adócsomagban
Jön az egykulcsos, 16%-os szja, de a nagy adócsökkentés kétharmadát visszaveszik extraadókkal és a megemelt nyugdíjjárulékkal - ez a kettősség jellemzi a most elfogadott adócsomagot. A sokgyerekes, átlag felett keresők a kedvezményezettek.
Kétmilliárdos kártyabírság
A versenyhivatal kétmilliárdos bírságot szabott ki, miután több pénzügyi vállalkozás éveken át egyeztette egymással a bankkártyás jutalékaik alapjául szolgáló díjakat.
Kétmilliárdos bírság a bankkártyás kartellért
A Visa és a Mastercard 477-477 millió, hét magyar bank pedig további összesen 954 millió forintos bírságot kapott a GVH-tól, amiért még 1996-ban versenykorlátozó módon állapodtak meg a bankkártyás tranzakciók utáni jutalékokról.
Vizsgálóbizottságok: sok botrány, kevés eredmény
Két vizsgálóbizottságot is felállít a parlament a miniszterelnök kémelhárító múltja kapcsán. Az elmúlt tizenkét évben a legtöbb vizsgálóbizottság semmitmondó jelentéssel, vagy jelentés nélkül fejezte be a munkáját, de többször is látványos vitákhoz, perekhez vezetett egy-egy bizottság üléssorozata.
Utólagos ellenőrzés a Budapest Banknál
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEH) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén több, korábban visszhangos ügybe keveredett pénzügyi intézményt is megvizsgál.
BUDAPEST BANK – FOLYÓ SZÁMLÁK
Úgy tűnik, minden és annak tökéletesen az ellenkezője is megtörténhet a Budapest Bankkal. Hiszen ki gondolta volna akár csak néhány héttel ezelőtt is, hogy a kormány éppen az eddig a nyilvánosságot enyhén szólva gyengéjének tudó bank privatizációs szerződését kívánja elsőként ország-világ elé tárni. Mint ahogy az is meglehetősen váratlan, hogy a magánjogi szerződések titkosságára érthetően kényes külföldi befektetők önként és dalolva beleegyezésüket adják a pénzügyminiszter őszinteségi rohamához. Változatlanul nem világos azonban, ki(k) lesznek e precedensnek az igazi nyertesei és vesztesei.