K-Monitor Adatbázis

Hónapokig tartó időpont-egyeztetés előzte meg az országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának április 16-i ülését, melyen a magyarországi akkus beruházások ügye lett volna az egyik napirendi pont. A minisztériumok meghívott képviselői azonban meg sem jelentek az ülésen, a kormánypárti tagok pedig elhagyták a termet, amikor ez a téma került sorra.

2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.

„Honnan volt 1 milliárd forintja a veszteséges Kövess minket 2022 Kft.-nek az ellenzéki politikusokat lejárató kampányra?” – tette fel március végén a DK-s Vadai Ágnes az írásbeli kérdést a legfőbb ügyésznek.

Az állami ellenőrzés fokozását hozhatja, ha a parlament elfogadja a kulturális szféra erős központosítását előrevetítő tervezetet.

Hiába jelent már meg így a Magyar Közlönyben, a fonyódi önkormányzat nem adja állami tulajdonba az Erzsébet-tábor előtti másfél kilométeres szabadstrandot.

Az országgyűlési és az önkormányzati kampányok egyik alapvető különbsége a kampányköltésekben mutatkozik meg. Bár az előbbiben legalább formálisan léteznek erre vonatkozó törvényi keretek, a rendszer sajátosságaiból fakadóan utóbbinál még ellenőrizhetetlenebbül áramolhatnak a pénzek. Az önkormányzati választáson indulók ráadásul egyéb, ismertséget növelő trükköket is bevethetnek.

Hat évig tartó nyomozás után májusban emelnek vádat a Magyar Pünkösdi Egyházat érintő 15 milliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás ügyében. Az egyház volt vezetésének egy tagja sem kerül a vádlottak padjára, holott nehéz elképzelni, hogy semmiről se tudtak. Nemrégiben közel 6 milliárd forint értékben bűnügyi zár alá kerültek a pünkösdi egyházhoz tartozó ingatlanok.

Az elsősorban nyugdíjasokra specializálódott, közérzetjavító, állapotfelmérést hirdető cégek egyik korábbi vezetője, Ökrösi Levente egy olyan zuglói civil szervezet nevében koszorúzott október 23-án, amely évről évre sorra nyeri a Városi Civil Alap pályázatait. Az egyesület hátterében jelenlegi és korábban aktív kormánypárti politikusokat vagy Fideszhez egyéb úton kötődő szereplőket is találni. A kormánypárti kapcsolatok Ökrösi esetében is figyelemreméltóak, olyannyira, hogy az Átlátszó több forrásból úgy értesült: sokáig szó volt arról, hogy fideszes színekben indulhat a 2024-es önkormányzati választáson a 14. kerületben. Borbély Ádám, a Fidesz zuglói választókerületi elnöke a cikksorozatunk megjelenése után cáfolta ezeket az értesüléseinket.

Pusztaottlakán, ahol egyszer már vezette a települést. Most egy egyesület jelötjeként próbálkozna újra.

Szarvas Róbert korábban azzal érvelt Hadházy Ákosnak, hogy „valahol laknia kell”.