K-Monitor Adatbázis

A szellős magyar párt- és kampányfinanszírozási viszonyok közt az állami cégek mindig fontos, de eddig csak közvetett szerepet játszottak a mindenkori kormánypártoknak kedves politikai üzenetek megjelenítésében. Most viszont minden jel arra mutat, hogy az MVM-mel az Orbán-kormány közvetlenül finanszíroztathat közpénzből nyílt politikai kommunikációt. Nyilván nem azért, mert a kormányközeli magánvállalkozók ne tudnának bármikor összedobni a CÖF-nek félmilliárdot, hanem inkább azért, mert ha valami közpénzből is mehet, akkor ezt miért ne tennék meg.

A párt szerint "a CÖF finanszírozása mindig is a politikai alvilág színvonalán zajlott".

Az Átlátszó megkeresésére az állami tulajdonű Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) azt közölte, hogy 2016-ban bő félmilliárd forinttal támogatta a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt.

Tállai csak annyit árult el, hogy azok az állami cégek nem adtak pénzt a CÖF-nek, ahol a nemzetgazdasági miniszter a tulajdonosi joggyakorló.

Aki szereti azt a karcos élményt, amit például forrásszükséglet biztosításához nyújtott támogatásról intézkedő, karakterében a matolcsyzmus jegyeit hordozó kormányrendeletek és azok mellékleteinek olvasása jelent, az ne hagyja ki a Magyar Közlöny idei 210-211. számát. Tartalmilag viszont egy kokainbáró szülinapi partiján lehet ilyen a pénzeső nevű műsorszám, mikor a főnök szipákol kicsit, majd indul a buli: aki elég hangosan kiabálja a nevét, vagy aki éppen az eszébe jut, ahhoz hozzávágnak egy nyolc-tíz számjegyű összeget. Csak itt olyan szereplők tűnnek fel a szerencsés nyertesek között, mint a szeged-csanádi megyés püspök, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nkft. vagy a Magyar Asszonyszövetség.

Lelkes fideszes családi háttér, politikai beágyazottság és keresztény-konzervatív értékrend. Ezek mind jól jönnek, ha valaki civilként próbál pénzt szerezni az államtól. Megjelentek a Nemzeti Együttműködési Alap idei eredményei, mi pedig végignéztük, milyen kormányközeli szervezetek örülhettek ebben az évben.

Csizmadia László egy személyben tökéletesen megtestesíti mindazt, amit a Fidesz gondol a civil szervezetekről.

Orbán Viktor miniszterelnök polgári körének háttérszervezete, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány vezeti a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPM) “elmúltötéves” kedvezményezetti listáját 135,5 millió forinttal. Az SZPM által az Átlátszó adatigénylése nyomán rendelkezésére bocsájtott 2010-2015-ös lista ezüstérmese a Battyány Lajos Alapítvány (97 millió), a 2012-ben felfutott fő-álcivil CÖKA-nak a maga 91,7 milliójával be kell érnie a harmadik helyezéssel.

Nem nyerhettek volna állami támogatást idén azok a civil szervezetek, amelyek az elmúlt három évben folyamatosan nyertek a pályázatokon, de a minisztérium eltörölte ezt a szabályt. Így újra pályázhatnak a legnagyobb pénzeket elnyerő, Fidesz-közeli szervezetek is.

A Civil Összefogás Fórum, illetve az azt működtető Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány gongó, azaz olyan kormányzati civil szervezet, amit általában a mienknél kevésbé demokratikus társadalmakban éri meg növeszteni egy kormánynak. Ez önmagában persze nem egy erős állítás: ez a cikk arról szól, hogy mitől gongó egy gongó, illetve hogy miért nincs a gongósággal semmi baj – már ha persze az elköltött közpénz ellenőrizhetetlenségét nem számítjuk.