K-Monitor Adatbázis

Az egyik színház 800 milliós forgalma három millió alá süllyedt, miután eltörölték a tao-rendszert. Azonban még így is kaptak tavaly egymilliárd közpénzt.

Átláthatatlanság, megkülönböztetés és fejetlenség - leginkább ezekkel a szavakkal jellemezhető a színházak finanszírozását meghatározó, döcögősen induló új rendszer.

„Az Ön által kért adatok az előzetes becslések szerint meghaladja a 20 iratfolyómétert”. Ezzel indokolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) miért kér 3,15 millió forintos költségtérítést a Transparency International Magyarországtól (TI) az általuk kikért tao-támogatásokkal kapcsolatos adatokért.

Jelentős változások előtt áll a színházi szféra, ha valóban felszámolják az előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását. Erről először az Index számolt be vasárnap, csütörtökön pedig a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely is megerősítette, hogy jelenlegi formájában megszűnik a színházak finanszírozását alapvetően meghatározó rendszer.

Az elmúlt hónapokban négyszer annyi csapatot zárt ki a tao-rendszerből a Magyar Labdarúgó-szövetség, mint az előző hat évben összesen.

Ha a budapesti kulturális életet felületesen követőknek öt ismertebb színházat kellene megnevezniük, akkor jó eséllyel olyan nagy hagyományokkal rendelkező intézmények jutnának eszükbe, mint a Thália, a Centrál, a Katona, az Örkény vagy a József Attila.

Soha egyetlen magyar futballcsapat sem gazdálkodhatott annyi pénzből, mint 2017-ben a Ferencváros. Az együttest működtető FTC Labdarúgó Zrt. kasszájába jóval több mint öt milliárd forint folyt be tavaly, ami elképesztő növekedés a hét évvel ezelőtti 726 millió forint után. Ehhez hasonló nagyságrendű pénzből csak a Videoton (újonnan Mol-Vidi) csapata mögött álló Fehérvár FC gazdálkodhat, a maradék tíz együttesnek 1-2 milliárd forinttal kell beérnie.

Másfél év alatt elköltötte szinte a teljes hároméves kommunikációs keretét az állami szféra. A G7 számítása szerint ugyanis 2016 decembere óta az elvileg spórolási céllal életre hívott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) gigatenderének keretében összesen 69,8 milliárd forintot költöttek el reklámokra, PR-tevékenységekre, rendezvényekre és hasonló dolgokra különböző állami szervezetek. Az utolsó fillérig mindent kormányközeli ügynökségeknél, és ezek között is volt egy, amelyik különösen nagyot tarolt.

Az Európai Unió komoly összegeket ad a leszakadó térségekben lakók élethelyzetének javítására. A rászorulóknak szánt operatív program az egyik forrása annak a 11 milliárd forintos keretösszegnek, aminek terhére az állami tulajdonú Központi Humánfejlesztési Nonprofit Kft. óriási konferenciáztatási közbeszerzést írt ki.

Hatalmas a pörgés az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI): állítólag az alkalmazottak túlórában foglalkoznak a tao-iratokkal, amiket a szaktárcának a törvény szerint már napokkal ezelőtt ki kellett volna adnia. A Transparency International Magyarország (TI) még 2016-ban indított pert annak érdekében, hogy kiderüljön: mely cégek utalják az államkassza helyett társasági adójukat sportszervezeteknek és kiknél landol ez a pénz*. Az EMMI és a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) elleni pert jogerősen megnyerték, és január 4-én a Kúria írásbeli ítélete is megérkezett, de a szaktárcák ennek ellenére nem adták ki az adatokat a tizenöt napos határidőn belül.