K-Monitor Adatbázis

Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába. Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Kuna Tibor és Orbán Győző cégei mellett az OTP, a MOL és a Telekom is nagy összegeket adott a vizsgált focicsapatoknak.

A milliárdos üzletember fia értett már a reklámhoz, az oktatáshoz, a pályázati forrásokhoz. Most az agrártárcánál bizonyíthat.

Soha egyetlen magyar futballcsapat sem gazdálkodhatott annyi pénzből, mint 2017-ben a Ferencváros. Az együttest működtető FTC Labdarúgó Zrt. kasszájába jóval több mint öt milliárd forint folyt be tavaly, ami elképesztő növekedés a hét évvel ezelőtti 726 millió forint után. Ehhez hasonló nagyságrendű pénzből csak a Videoton (újonnan Mol-Vidi) csapata mögött álló Fehérvár FC gazdálkodhat, a maradék tíz együttesnek 1-2 milliárd forinttal kell beérnie.

Újabb bástyát veszített el Lázár János. Nobilis Márton néhány éve még tízmilliárdok felett diszponált, mára családjával szinte minden nagyobb projektből kiszorultak.

Másfél év alatt elköltötte szinte a teljes hároméves kommunikációs keretét az állami szféra. A G7 számítása szerint ugyanis 2016 decembere óta az elvileg spórolási céllal életre hívott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) gigatenderének keretében összesen 69,8 milliárd forintot költöttek el reklámokra, PR-tevékenységekre, rendezvényekre és hasonló dolgokra különböző állami szervezetek. Az utolsó fillérig mindent kormányközeli ügynökségeknél, és ezek között is volt egy, amelyik különösen nagyot tarolt.

A mindenminisztériumot hat éve irányító Balog Zoltán államigazgatási pályafutása a hírek szerint a napokban véget ér. Balog azon fideszes vezetők egyike, akinek a személyével kapcsolatban semmilyen korrupciós gyanú: kastélyépítés, helikopterezés, strómanok fedésében végrehajtott vagyonosodás gyanúja nem merül fel. Ugyanakkor a tárca élén nyújtott szakpolitikai teljesítményétől függetlenül is már évekkel ezelőtt meg kellett volna buknia: a tárcájához köthető korrupciógyanús ügyek számát és értékét tekintve talán csak a Miniszterelnökség és a fejlesztési tárca van pályán az EMMI-hez és háttérintézményeihez képest. Néhány konkrét esettel emlékezünk meg arról, mi folyhatott a gyenge kezű miniszter alá tartozó területen.

Ahogy azt tavaly ősszel megírtuk, a kormány felülvizsgálni készült a mozgássérültek autóigénylésének több mint furcsának mondható rendszerét. Legalábbis ezt mondta akkor Lázár János, különös tekintettel a kötelező kölcsönszerződés intézményére. Mindezt azután, hogy tavaly szeptemberben Hadházy Ákos korrupcióinfójában beszámolt a minimum is kérdésesnek tűnő szisztémáról, amit lapunk már tavaly júniusban részletesen vázolt.

A felcsúti polgármester azt írja: „a sportért felelős miniszter”, azaz Balog Zoltán hivatalból elrendelt egy utóellenőrzést, amely külön a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt vizsgálja „figyelemmel arra, hogy a támogatás felhasználásának jogcíme vonatkozásában a finanszírozási források tekintetében adódhat átfedés”.

Az LMP társelnöke szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szándékosan sumákolt, amikor egy újabb dokumentumcsomagot akart kikérni azzal az 1,2 milliárd forintos uniós támogatással kapcsolatban, amelyet még tavaly kapott meg a szegedi, Korábban Érkezem Alapítvány, ahol a kuratóriumi tagok között ott található Lázár János kancelláriaminiszter felesége is.