language

Intézmények:

Épkar Zrt. highlight_off

Akták:

Városliget beépítése highlight_off

Városliget beépítése

Városliget beépítése

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm). 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez  a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek. 

A 2023 elejéig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [7]  Oldalak:   1

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.

Nem felelt meg az üveg, 1,7 milliárddal lett drágább a Liget óriásberuházása

A Magyar Zene Háza nemcsak drágább lett, de jóval később is készül el. Ha lehet hinni a tender kiírásának, négyzetméterenként félmillió forinttal drágult az üveg

Huszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcég

Árbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.

Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet

Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.

Helytelenül írták rá a nevét az 5,3 milliárd forintból felújított Csillag erődre Komáromban

Ahogy a cikk elején írtuk, a közbeszerzést az Épkar Zrt., a Fertődi Építő Zrt. és a WHB Kft. alkotta Csillagerőd 2016 Konzorcium nyerte, vagyis kicsit olyan, mintha a felirat a kivitelezőknek állítana emléket.

Az Olof Palme Ház tervezése még drágult egy jó nagyot, pedig már javában zajlik a felújítás

82,4 millió forintról 122 millió forintra drágult a városligeti Olof Palme Ház felújításának tervezése – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Vagyis az eredeti megbízás értékének 28 százalékával, ugyanis a Liget fejlesztéséért felelős projektcég, a Városliget Zrt. 2016 végén még csak 79 millió forinttal szerződött az Archi-kon Építészeti Tervező-Szervező Kft.-vel.

3 milliárdból újítják fel az Olof Palme Házat

Úgy tűnik, megvan a szerencsés kivitelező, mely meglehetősen szoros versenyben szerezte meg a milliárdos munkát. A dokumentum szerint a stadionépítésben is jeleskedő ZÁÉV Építőipari Zrt. nettó 3,088 milliárdos, az Épkar Zrt. pedig 3,063 milliárdos ajánlatot nyújtott be. Utóbbi ajánlata volt a legjobb ár-érték arányú, így a szerződéskötési moratórium lejárta, november 13. után velük köthet szerződést az ajánlatkérő, a Városliget Zrt. Az Épkar Zrt. nevéhez köthető a vizes vb egyik nagy beruházása is, a Hajós Alfréd Sportuszoda felújításán dolgozhatott a cég.
Találatok: [7]  Oldalak:   1