K-Monitor Adatbázis

A fideszes képviselőt a mentelmi jogának felfüggesztése után tavaly novemberben gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekménnyel. Az ügyészek szerint Simonka zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek EU-s támogatását szerezte meg jogellenesen, és ezzel 1 milliárd 400 millió forint vagyoni hátrányt okozhatott.

Cser-Palkovics azért írt posztot, mert két, székesfehérvári állami beruházást is leállított a kormány, egy harmadikat pedig polgármesterként ő akaszt meg.

Messzire érhetnek Simonka György fideszes országgyűlési képviselő korrupciós botrányának szálai - vélik szűkebb hazájában, Békés megyében.

A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként, Dr. Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztésére tett indítványt – írja az Ügyészség.

Öt évig molyolt az ügyészség a Háztáji Program burgonyaosztásával kapcsolatos feljelentéssel, míg nemrégiben, augusztus végén kimondta, nincs és nem is volt itt semmi látnivaló. Ennél azért utólag is izgalmasabbnak tűnik az eset. Az osztáskor a kedvezményezettekhez került krumpli rohadt volt és büdös – hogy mekkora arányban és kinek a hibájából, nem derült ki egyértelműen. A politikailag is jól beágyazott termelő milliárdos összegű állami forrást nyert burgonyanemesítésre.

A szegedi Flamingó-ügyben minden benne van: trükközés a költségekkel, túlszámlázás és „innovatív” informatikai megoldások a költségek felsrófolására.Ebben a sztoriban nem csupán az uniós támogatással megvalósult projekt visszásságaira derül fény, de képbe került egy álnevet használó informatikus is, aki tanúmeghallgatása után köddé vált. Nem csoda, hiszen ő, azon kívül, hogy az ügy koronatanúja, számos más csalási ügyben is érintett.

Hiába jelentette fel Hódmezővásárhely független polgármesterét az öszödi szivárogtató Szabó Bálint, mindenhonnan lepattant. Szabó az, aki 2014-ben még Lázár János közelinek látta a hódmezővásárhelyi csarnokot építő K’Art-ot. A munkát éppen a Lázár János vezette város rendelte meg, ppp-kontrukcióban 2006-ban. Most Márki-Zay-ra tolná a balhét, de hiába. Az pedig már a Kúria anyagából derült ki, hogy a vásárhelyi önkormányzat – még jóval Márki-Zay előtt – szerződést szegett, nem fizetett rendesen.

Egymást érték a korrupció gyanús esetek, csodás kormányközeli gazdagodások, furcsa fejlesztések 2017-ben is. Összeállításunkban ezek közül válogattunk a teljesség igénye nélkül.

„A legkeményebb MSZP-s kormányok idején is jutott nekünk pályázat, tudtunk fejleszteni. Ha most valaki nem hódol be, akkor nem kap semmit” – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Gémesi György, Gödöllő polgármestere. Az Új Kezdet elnöke – aki pártjával együttműködést készül kötni az LMP-vel – úgy véli, hogy voltak már az országban csúnya és súlyos történelmi idők, a léc most is rezeg, már ami a jogállamiságot és a demokráciát illeti.

Hol vannak már a régi korrupciós technikák, amikor a gazdaság szereplői még egymásra licitálva próbálták megkenni a politikusokat és a köztisztviselőket? Mára a korrupció átgondolt, szervezett, rendszerszintű lett, egyúttal az állam által tervezett és vezérelt központi vagyonújraosztás szolgálatába állították, a tranzakciókat törvényhozói segítséggel legalizálták. Az így létrejött, a Fidesz által dominált magyar modellt a szakirodalom kapcsolati gazdaságnak nevezi. Jellegzetes alakja a stróman, akit a gazdasági korrupciót kezdeményező és kezelő politika mozgat. A stróman legdrágább kincse a hallgatni tudás – még sosem láttunk strómant, aki elárulta volna megbízóját.