K-Monitor Adatbázis

Meglepő időzítéssel váltja valóra régi álmát a kormány, hogy ellenőrzése alá vonja a magyar távközlési piacot: a 4iG-t előretolva megveszi a brit Vodafone itteni leányvállalatát. A párosnak ez 715 milliárd forintba fog fájni – igaz, ebbe akár török, német vagy portugál befektetők is besegíthetnek.

Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

A budaörsi repteret is üzemeltető családi céget 20 millióval támogatta meg augusztusban a Szerencsejáték Nonprofit Kft., amelytől megkapta a szokásos évi 150 millióját a zongorista Havasi Balázs más állami forrásokból is bőkezűen pénzelt vállalkozása is.

Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat. Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.

Azt, hogy a NER politikai elitje milyen viharos gyorsasággal gazdagodik, s ennek az ország felzárkóztatására szolgáló állami és uniós fejlesztési pénzek a forrásai, nap mint nap tapasztaljuk, amikor szembe jönnek a hírekben a Mészáros Lőrinc cégeinek juttatott milliárdos megrendelések, a stadionépítések vagy a politikusok családtagjainak gazdagodása.

Legalább kétmilliárdos az adóssága, saját tőkéjét is felélte a Fideszhez több szálon kötödő Creditime Zrt. A cég igazgatóságában és felügyelő-bizottságban közel fél évig állt a bál. A felügyeletét ellátó jegybank egyelőre kivár.

Az MKB Bank értékesítette lakossági nemteljesítő hiteleinek egy részét – értesült az Index.hu. A vevő az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) leányvállalata, vagyis a Magyar Követeléskezelő (MKK) Zrt. volt.

Az Orbán-kabinet most visszatölti a korábban általa lecsökkentett biztonsági gázkészleteket, rendre a kormányfő-közeli MET-et helyzetbe hozva.

Dől az állami vállalatok pénze a határon túli magyarok mozgósítására és a hazai kormányközeli média propagandamunkájára.