K-Monitor Adatbázis

Két körben 84 milliárd forint tőkét emelt az állam, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló Mager Andrea miniszter a Magyar Fejlesztési Bankban.

2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.

Bár a kormányfő vejének papíron nincs olyan érdekeltsége, amelybe ömlenének az állami források, mégsem apad ki soha a kasszája. Sőt: az elmúlt egy évben megduplázta exkluzív ingatlanjai, hoteljei számát. A kisgömböcprojekt Tiborcz Istvánék Marbellára költözésével sem állt le, és feltűnő, hogy az üzletember majd’ mindig a legnagyobb magyar közpénz-felhasználókba botlik a piacon. Vagy tőlük vesz, vagy nekik értékesít épületeket, esetleg épp együtt hasznosítanak egy-egy palotát – most épp Jászai Gellérttel közös budai villáját vettük észre. Tiborcz legjelentősebb partnere természetesen Mészáros Lőrinc, aki amellett, hogy szállodákat ad át neki, bankjai révén kölcsönökkel is elhalmozza. A 60 milliárd forintos adósságállományának 92 százaléka „felcsúti” hitelekből áll.

Az adósság úgy is hatalmas összeg, hogy a magyar kormány is kötelezettséget vállalt a visszafizetésére.

A korábban aláírt szerződés szerint most lett hivatalosan is Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége, a HSC Aerojet a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody tulajdonosa.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége 150 millió eurós hitelt vesz fel a Magyar Fejlesztési Banktól. A pénz a cseh Aero Vodochody repülőgépgyár megvásárlásához kellhet.

A brit tulajdonos 2019-ben adta el Budapest egyik legismertebb szállodáját, a Gellért Hotelt. A vevő az Indotek Csoport volt, amelynek többségi tulajdonosa Jellinek Dániel, Magyarország egyik leggazdagabb embere. A hotel eladását akkor nyilvánosan is bejelentették, azt azonban most derítette ki a Direkt36, hogy az adásvételt szinte teljes egészében az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozta. A bank az üzlethez 8,8 milliárd forintos hitelt nyújtott.

Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt.

Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat. Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.

A mostani cégalapítás a Vörösmarty tér melletti volt Mahart-székház átépítéséhez kapcsolódhat.