K-Monitor Adatbázis

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

2013-ban merült fel az a kormányzati terv, miszerint – a kormány és a minisztériumok Várba költöztetése céljából – több múzeum, így a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Ludwig Múzeum Városligetbe költöztetésével kulturális-szabadidős élményparkot hoznának létre. A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Levegő Munkacsoport mellett több más civil szervezet ellenzését fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mondván a 20 ezer négyzetméteres beépítés már a erősen veszélyeztetné a parkot. A kormány álláspontja szerint azonban a terv megvalósítása nem járna a zöldterület csökkenésével. A 2014 nyarán megjelent részletes tervekből azonban kiderült, hogy a lebontásra ítélt épületek alapterületénél jóval nagyobb az újak számára kijelölt építési hely nagysága. Az is látható, hogy legalább három tucat kiemelten értékes fa áll az új építési helyek és a felszín alatti építmények útjában. „A projekt belátható időn belül vissza fogja hozni a befektetett 150 milliárd forint közpénzt a vendéglátóiparon és a kereskedelmi többletbevételeken keresztül” – mondta Baán László, miniszteri biztos 2014-ben a Népszbabadságnak. A lap ennek kapcsán arról írt, hogy liget büféinek, éttermeinek bérleti szerződéseit jó előre leosztotta a (még Papcsák Ferenc irányította) XIV. kerület Önkormányzata Fidesz-közeli cégeknek. A K-Monitor blogposztban mutat be, hogy a Liget-projekt nagyberuházásaiból is NER-közeli cégek vihették haza a legnagyobb összegeket: így például a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV (új Néprajzi Múzeum) Paár Attila érdekeltségei, a Magyar Építő Zrt. (új Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza) és a WHB (Dózsa György úti mélygarázs), vagy a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. (Biodóm). 

 A Városliget beépítésének egyik legdrágább beruházása eddig az új Néprajzi Múzeum megépítése volt, amely a 2019-es 26 milliárd forintos tervről közel 40 milliárdra drágult a 2022 tavaszi átadására. Jelentősen elszálltak a költségei a Fővárosi Állatkerthez tartozó Biodómnak is, mely továbbra is befejezetlenül áll – az elődjétől megörökölt gigaberuházás befejezéséhez  a Karácsony-féle városvezetésnek további 45 milliárdos támogatásra lenne szüksége az államtól, a torzóként álló Biodóm fenntartása azonban addig is milliárdos tételt jelent a fővárosi költségvetésnek. 

A 2023 elejéig összesen több, mint 250 milliárd forintba kerülő projekt – amire a 2014-es terv szerint 150 milliárdot szánt a kormányzat – egyik legnagyobb ívű beruházása, az Új Nemzeti Galéria még hátravan: az átadását 2027-2028-ra tervezik, az eredetileg 26 milliárdos költségvetés pedig a jelenlegi állás szerint a 72 milliárdot is meghaladja.