Ugyanaz a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alá tartozó Kisfaludy 2030 Zrt. biztosít 6 milliárd forintot az Erzsébet-táborokat üzemeltető alapítványnak a zalaszabari élménypark megvásárlására, amelyik az egymilliárdos támogatást is kiosztotta annak idején az élménypark megvalósítására – derül ki az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány friss beszámolójából.
Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulóján utánanéztünk, mi történt a tíz legelbaltázottabb pénzégető beruházással. Van, aminek már nyoma sincs; van, ahol a romok még láthatók; van, ami egész jól bevált; és van, ami új kihívás elé állította a helyi önkormányzatot.
Az elmúlt öt évben jó néhány polgármester és önkormányzati képviselő lett a települése határain túlmutató hírek szereplője köztörvényes bűncselekmények vagy jelentékeny balhék miatt. Vannak köztük bőven olyanok, akik ügyeik ellenére úgy gondolják, újra megméretnék magukat, és ha egy mód van rá, folytatnák politikai pályafutásukat. Összeszedtünk néhány érdekes sztorit.
Az állam öt évvel ezelőtt közel egymilliárd forinttal támogatott meg egy turisztikai fejlesztést Zalaszabaron. Az így kialakított élményparkért az Erzsébet-táborokat működtető alapítvány tavaly csaknem hatmilliárd forintot fizetett – tudta meg a 24.hu. A területet a jövőben beteg, gyógyuló és rászoruló gyermekek használhatják majd ingyenesen – igaz, ez eddig is így volt.
A Kisfaludy-program keretében az állam 2020-ban nagyjából 200 milliárd forint közpénzt osztott szét turisztikai fejlesztésekre a Covid által sújtott szektor megsegítésére. Ebből a pénzből Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest Hotels Zrt. közel 18 milliárd forintot kapott a szállodái fejlesztésére. A Transparency International Magyarország hosszas pereskedés után megkapta a támogatási papírokat, és a többezer oldalnyi dokumentumhoz hozzáférést biztosított az Átlátszónak. Az iratok többsége nem túl érdekes, de megérte átnyálazni őket. Kiderül belőlük, hogy bilikre és WC-kefékre is kértek állami támogatást Mészáros Lőrinc szállodái – de nem kaptak, mert túl olcsó termékeket írtak be a költségvetésbe.
A Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva három év börtönre ítélte a mórahalmi mini-Magyarország kitalálóját, amiért nem fizette vissza a projektre kapott uniós támogatást, derül ki a bíróság közleményéből. Az ítélet indoklása szerint az ügynek öt vádlottja volt, az első és a másodrendű vádlottak találták ki még 2014-ben, hogy a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven jelentős műemléket 1:25-ös méretaránnyal bemutató makettparkot alakítanak ki. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, a projektcég 15 százalékos önerő biztosítása mellett 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatást igényelt a megvalósításhoz
Három év hat hónapra ítélték pénteken jogerősen a mórahalmi makettpark ötletgazdáját különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett kísérlete miatt. A történelmi Magyarország műemlékeit 1:25-ös méretaránnyal bemutató témapark ügyében négy éve emeltek vádat, mert a beruházó és a vele szerződésben álló cégek egymással összejátszva kb. 550 millió forint kárt próbáltak okozni az EU-s és a magyar költségvetésnek. A vádlottak a kivitelezés kezdetétől folyamatosan finanszírozási gondokkal küzdöttek, az önerő meglétét is úgy igazolták, hogy az összeget a pályázat menedzselését, illetve a projekt pénzügyi irányítását végző elsőrendű vádlott egy napra utalta át az erre a célra fenntartott bankszámlára.
Aligha képzelhető el magyar oligarcha föld- és vadászbirtok nélkül – legújabb szerzeményei alapján így gondolhatja ezt a kormányfő veje, Tiborcz István is. Az állami tízmilliárdokkal felpumpált magántőkealapok közbeiktatásával az ügyletek javarészt átláthatatlanok.