K-Monitor Adatbázis

Alapvetően nem tűnik jó üzletnek az intézményi, vagyis kórházi gyógyszertárak koncessziós üzemeltetése, a forgalom jelentős, ám a vényköteles gyógyszereken elérhető árrés minimális. A koncesszort – biztosan az egyik nagy patikahálózat lesz – azonban nagy versenyelőnyhöz juttatják a lazább speciális szabályok.

Alaposan átrendezheti a magyarországi piacot az a nemrég megjelent kormányrendelet, amely a kórházi gyógyszerellátást 2025 januárjától egy különleges jogokkal felruházott, úgynevezett projekttársaságra bízná. Szakemberek szerint ez nem csupán a kórházi betegek ellátását szolgáló 200 milliárdos büdzsé felhasználását rendezheti át, hanem az egészségügyi intézmények környékére települt patikák sorsát is megpecsételheti.

Akár napi szinten dönthet óriási pénzekről Rogán Antal, és évtizedekre bebetonozhatja néhány NER-figura üzletét úgy, hogy akár Orbán rendszerének bukását is túléljék. Rogán hatalma még akkor is az egyik legnagyobb ma Magyarországon, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy mit tehet meg szabályosan.

Egy úgynevezett kétezres, vagyis nem nyilvános (titkos) kormányhatározattal tette kötelezővé a kormány több száz állami szervnél az EKEIDR iratkezelő rendszer használatát, amit Palkovics László ex-miniszter volt üzlettársának a cége, az SDA DMS Zrt. fejlesztett ki. A licencet ingyen kapják meg az érintett intézmények, csakhogy a rendszer bevezetésével és fenntartásával járó minden egyéb költséget saját forrásból kell fedezniük. Ez több tíz, de akár százmillió forintot meghaladó összeg is lehet intézményenként. Kétrészes cikkünkben bemutatjuk, hogyan lavírozta magát az állam egy előnytelen, főként csak a fejlesztő cégnek hasznot hozó helyzetbe.

Most is megemelték Rogán Antal kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos keretét, ezúttal négy milliárd forinttal.

Akkora jogi háború dúlt Magyarország és három francia cafeteria-cég között, hogy azt alighanem egyszer majd a jogi tankönyvekben fogják tanítani. De immár vége. Magyarországnak akaratlanul is a segítségére sietett az EU, míg a francia cégek egy washingtoni bíróság ítéletében bíztak: a patthelyzetet végül egy peren kívüli egyezség zárta.

„Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból” című közleményben jelentette be Nagy István agrárminiszter augusztus 9-én, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” A hírt a magyar sajtó nagy része, jobb- és baloldalon is, nagyjából szó szerint, hasonló címmel átvette. Az augusztus 9-én elfogadott kormányrendelet azonban egyrészt nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. Másrészt az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint sincs szó a kivitel tilalmáról, hiszen a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával.

Jól hangzik, de az állam csak egyik zsebéből a másikba teszi azt a pénzt, amire a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal büntetheti a kormányzati szerveket, ha megsértik a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének kötelezettségét. A bírság akár százmillió forint is lehet.

A kormány a háborús veszélyhelyzeti felhatalmazással élve még törvényt is módosított rendelettel, hogy a két és fél év múlva induló rendezvényre gyorsabban menjen a felkészülés.

Átkerül a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis Rogán Antal fennhatósága alá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) – derül ki a Magyar Közlöny friss számából. A rendelet szerint a miniszter a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, Bordás Gábor útján gyakorolja hatásköreit.