K-Monitor Adatbázis

A Lendvay utcai Fidesz székháztól néhány lépésnyire vett századfordulós villát a miniszterelnök milliárdos barátjának érdekeltsége. Az épületre felújítás vár, és a benyújtott tervek szerint itt kap majd helyet a kormánypárt egyik szatelitszervezete, a Kubatov Gábor ügyvezetésével működő Polgárok Háza.

Tóth Bertalan két és fél éve perelt az adatokért, a kormánynak most 15 napot adott a bíróság azok kiadására.

Közel 630 millió forint állami támogatást kapott napelempark-fejlesztésre egy Mészáros Lőrinchez köthető projektcég, amelynek tavaly a vezetéképítést is engedélyezték. Méghozzá úgy, hogy Magyarországon 2021 óta nem lehet engedélyeztetni kereskedelmi célú napelemes erőműveket. Nemrég kiderült, hogy tovább csúszik a hálózati csatlakozás lehetősége – pedig rengeteg cég áll sorban, összesen másfél paksnyi kapacitás vár befogadásra.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

Szeptember közepén jelentették be, hogy az állami tulajdonú MVM cége eladta az oroszlányi erőművet, ami 2016 óta nem működik, de fénykorában villamos és hőenergiát is termelt. Az új tulajdonos a bejelentés szerint majd korszerűsíti és 2024 elején újra beindítja. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának tesvére is felbukkan. A tulajdonosváltásról szóló híradásokban nem közölték az erőmű eladási árát, ezért a szerződéssel együtt kikértük az MVM leányvállalatától, de az a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adja ki. Pert indítunk, hogy kiderüljön, mennyi pénzt kért az állam az erőműért.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2018-ban 70 millió, 2020-ban pedig 100 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az SZNP az Átlátszónak és a K-Monitornak is kitakarva küldte meg a támogatási szerződéseket, mert szerintük a részletek üzleti titoknak minősülnek. Mi pereltünk, a K-Monitor pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, és ez utóbbi felszólítására (minket megelőzve) megkapták az állami cégtől a kitakaratlan iratokat. A papírokat megosztották velünk, mutatjuk a tartalmukat.

Az üzleti életben is egyre erősebb orosz–magyar szövetségek egyengetik a hatalom birtokosainak bebetonozását.

Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.

Két körben 84 milliárd forint tőkét emelt az állam, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló Mager Andrea miniszter a Magyar Fejlesztési Bankban.