K-Monitor Adatbázis

Kocsis István (Pusztavám, 1952. január 30. –) gépészmérnök, iparvállalati vezető.

Vegyipari gépészeti technikumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát 1976-ban. Egyetemi tanulmányai után az egyetem Gépelemek tanszékén dolgozott először tanársegédként, majd 1991-től rövid ideig a Gépszerkezettani Intézet adjunktusaként. Egyetemi évei alatt a dr. Münich Ferenc, majd Kármán Tódor Kollégium igazgatói tisztét is betöltötte 1985-től.

A rendszerváltás után ipari vezetői és iparpolitikai feladatokat kapott. 1991-ben a Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG), Célgépgyár igazgatója, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, az iparért felelős helyettes államtitkára 1993-ig. 1993–1997 között az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.), illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezérigazgató helyettese, majd vezérigazgatója. 1998-ban egy évig az RWE Energie AG, főosztályvezetője, 2000-ben az ÉMÁSZ igazgatója, 2001-ben az RWE-EnBW Magyarország Kft igazgatójává nevezik ki. 2002–2005 között a Paksi atomerőmű Rt. vezérigazgatója, majd 2005-től 2008-ig a Magyar Villamosművek Rt. vezérigazgatója. 2008-tól a Budapesti Közlekedési Zrt. vezérigazgatója. Erről a posztról 2011. szeptember 4-én közös megegyezéssel, azonnali hatállyal, végkielégítés nélkül távozott.

Kocsis István ellen a rendőrség büntetőeljárást folytatott a BKV vezérigazgatójaként aláírt egyes megbízási szerződések miatt. A büntetőeljárás az MVM belső vizsgálata, majd feljelentése alapján indult. Kocsis Istvánt emellett 5 év börtönbüntetést szabott ki a Kúria 2019-ben bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt. A vád szerint Kocsis 2006 és 2008 között hat társával együtt indokolatlan szerződésekkel és felesleges befektetésekkel több mint 15 milliárd forint kárt okoztak az MVM-nek. Kocsis végül 2023 őszén, 3 év 4 hónap letöltése után szabadult a kecskeméti “parkettásnak” nevezett büntetés-végrehajtási intézetből.

Az Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítvány.

Kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

Kuratóriumi tagiai:

Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgatója.

Madarász László, a Postabank volt elnöke.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektora.

Szakács Áron László, a Széchenyi Programiroda ügyvezetője

A kormány elitképzőjeként hivatkozott MCC-t Tombor András alapította 1996-ban. A kollégium a közép- és felsőfokú tanulmányaikat végző diákoknak kínál képzéseket, ösztöndíj- és programlehetőségeket. 

Az MCC-t a Tomborékhoz köthető Tihanyi Alapítvány tartotta fenn, ez ma már a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány néven közérdekű vagyonkezelő alapítványként (KEKVA) működik. Az MCC-be 2010 óta jelentős állami vagyont csatornáztak át: a közvetlen pénzbeli támogatások, illetve Mol- és Richter részvények mellett ingatlanokkal (pl. debreceni Aranybika szálló, révfülöpi üdülő és vitorláskikötő, Gellért-hegyi kollégium épület) is gyarapodott a fenntartó alapítvány, 2023 nyarán pedig a Libri-Bookline cégcsoport is az MCC többségi tulajdonába került.

A szervezet vagyona a 2023-ban az 500 milliárd forintot a megközelítheti.