K-Monitor Adatbázis

Magyar-portugál tőkealap indítását jelentette be a héten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az alapba magyar részről beszállt az Exim, a Mol és az OTP. Az Index úgy tudja, hogy Orbán Viktor évtizedes barátja, egy hazájában vegyes megítélésű jobboldali politikus és annak fia a történet kulcsszereplői. A hivatalos közlemény szerint az alap leendő befektetései elsősorban az informatika és a smart industry területén valósulnak majd meg. Az alap által generált tőke 40 százalékát Magyarországon kell befektetni. A hazai legfelsőbb állami körök különös jordán, török, emírségi kapcsolatai után van tehát immár egy portugál vonal is.

Az 1990-es évek végén az Ifjú Szocialisták Mozgalma környékén burjánzottak olyan jótékony, a fiatalokat így-úgy segítő civil szervezetek, amelyek a szoft költségek kreatív könyvelésével juttattak jelentős összegeket a Zuschlag János körül összeverődött ifjú pártközelieknek. Nem állítjuk, hogy ez történik a nemrég alapított Jövő Uniója Alapítványnál is, hiszen lehet, hogy csak a nehéz sorssal induló fiatalok iránt érzett empátia a közös a két történetben. A Jövő Uniója Alapítványt 2015-ös indulásakor a Fidelitas akkori alelnöke irányította, és az alapítvány körüli Fidelitas-káderek között felbukkan az Új Nemzedék Központ korábbi ügyvezetője, valamint egy, az üzleti életből hosszú évekre kitiltott menedzser is.

A magyar készpénz-szállítási piac nem túl nagy, összesen három céget tart el*. Ezek az utóbbi években együttesen sem értek el húszmilliárd forint bevételt, ami ahhoz képest, hogy egy egész szektorról van szó, nem olyan sok pénz. Az általuk megtermelt nyereség pedig elhanyagolható. Mégis iszonyatosan fontos iparágról van szó: stratégiailag létfontosságú, hogy valaki feltöltse a bankfiókokat, bankautomatákat, kiszállítsa a nyugdíjakat, és összeszedje, majd feldolgozza azt az elképesztő mennyiségű készpénzt, amit elköltünk a boltokban. Enélkül leállna a gazdaság vérkeringése. Nem mellesleg rengeteg érzékeny adat kerülhet a pénzfeldolgozók birtokába.

Amint arról a 24.hu-n is beszámoltunk, másfél évvel a Panama-iratok ügyének kirobbanása után újabb offshore botrányt derítettek fel újságírók. A Paradise-iratok (Paradise Papers) nevű adatbázis a Nagy-Britanniához tartozó Bermuda szigetcsoporton bejegyzett Appleby ügyvédi irodától és a szingapúri székhelyű Asiaciti Trust vagyonkezelő társaságtól tartalmaz iratokat, és szerepel benne 19, adóparadicsomként számon tartott ország és terület cégnyilvántartása. Az érintettek között ott van Rex Tillerson amerikai külügyminiszter és Bono, a U2 énekese is.

720 millió forintért készül bűnügyi tévésorozat a Belügyminisztériumnak, a nemzeti rezsicég arculatváltása 500 millióba kerül, az állampapírok reklámozása pedig 2 milliárdba.

Tiszapüspökiben évi 55 milliárd forint forgalomra számító úgynevezett izocukorgyárat adott át hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök. A beruházást végző Kall Ingredients Kft. áttételes kisebbségi tulajdonosa a sokak által a kormányfő strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-nagyvállalkozó. A társaság tulajdonának többséget az ország egyik leggazdagabb mezőgazdasági vállalkozója, Kárpáti László cégei jegyzik. (Kárpáti az azóta megszüntetett Népszabadság korábbi értesülései szerint egy ízben hódmezővásárhelyi ügyek miatt összerúgta a port a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánossal.)

A Kall Ingredients Kft. úgy kapott közel száz százalékos támogatást egy hitelhez, hogy nem volt saját tőkéje.

A 2017. év október hó 09. (hétfő) 11.06 perckor megjelent írásunk címében valótlanul állítottuk, hogy "Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, kapásból érkezett is hozzá 44 milliárd forint".

A kormány a kedd este megjelent határozatával bő 16 milliárd forint felhasználásáról döntött, a pénz eddig az Országvédelmi Alapnak hívott helyen parkolt.

Ha a gazdasági észszerűséget vesszük alapul, nehéz eldönteni, milyen szempontok alapján dönti el a kormány, melyik nagyvállalatnak ad támogatást, és melyiknek nem. Így az sem világos, hogy milyen objektív kritériumok alapján nyújt az egyik cégnek arányaiban nagyobb támogatást, mint a másiknak. Pedig jó lenne tudni, hiszen közpénzekről van szó. Lapunk 27 egyedi kormánydöntés alapján kötött szerződést kért ki közérdekű adatigénylés formájában a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, ezek közül választottunk ki néhány olyat, ahol különösen tetten érhető az aránytalanság.