language

Kulcsszavak:

környezetvédelem highlight_off

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [32]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

Ausztria továbbra is kockázatosnak tartja atomerőművek építését Pakson

December elején újabb szakértői egyeztetést tart az Országos Atomenergia Hivatal és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal, amelyen információink szerint ismét téma lesz a paksi földrengésveszély kockázata. Az osztrák szakértők szerint nem voltak megfelelőek a Paks II. engedélyezési folyamata során elvégzett geológiai kutatások, és ezen aggályukat többször megosztották az illetékes magyar szervekkel. Az Átlátszó 2017-ben perelte ki a kutatási eredményeket, amelyek komolyan megkérdőjelezik a Paks II építésére kijelölt terület alkalmasságát, ugyanis az földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalon fekszik.

Paks 2: a klímaváltozás bizonytalansági tényező

A klímamodellezés eredménye bizonytalansággal terhelt, ezért az elővigyázatosság elvét követve az eredmények felülvizsgálatát időszakonként el kell végezni, ahogy ez a környezeti hatástanulmányban is szerepel - válaszolta írásban Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) országgyűlési képviselő kérdéseire. Az ugyanakkor nem derül ki a válaszból, hogy a Paks 2 környezetvédelmi engedélyének alapjául szolgáló, 2014-ben készült környezeti hatástanulmány eredményeit milyen időközönként és mikor kell legközelebb felülvizsgálni.

Tolnai és baranyai tenderarisztokraták építenének kavicsbányát Madocsán – a helyiek tüntetnek

Pattanásig feszült a hangulat a Tolna megyei Madocsán, ahová a szekszárdi Bet-Bau cég kavicsbányát építene. A helyiek féltik a mezőgazdaságot, a természetet és a környék nyugalmát. A beruházó Paks II-re hivatkozott, hogy oda szállítana majd. Süli János paksminiszter puhán hárít, ami azonban nem nyugtatta le a kedélyeket, pedig a madocsaiak nem ellenségei az atomprojektnek. A kavicsbányát tervező cég a NER kegyeltjének tűnik, tulajdonosai egyéb érdekeltségeihez ömlik a közpénz. A Bet-Bau egyik tagját ráadásul ugyanúgy hívják, mint a Fidesz egyik 2014-es pártfinanszírozóját – hogy ez véletlen azonosság-e csak, a cégnél igyekezünk tisztázni, reméljük, sikerül.

Ausztria bíróságon támadta meg Paks II. állami támogatását

A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon a Paks II. atomerőmű bővítési projekt állami támogatására adott európai bizottsági jóváhagyást – jelentette be Elisabeth Köstinger osztrák környezetvédelmi miniszter csütörtökön közleményben, írja az MTI.

Paksi vétó: Ausztria az Európai Bírósághoz fordul

Az osztrák kormány megerősítette: Ausztria az Európai Unió bíróságához fordul Paks 2 állami támogatása miatt. A négyezer milliárd forintos atomerőmű-bővítési beruházás sorsát bizonytalanná tevő jogi lépésre várhatóan szerdán kerül sor. Ausztria nem kizárólag a magyar atomprojektet nem nézi jó szemmel, korábban a szintén állami támogatással épülő brit Hinkley Point C beruházást is megtámadták az uniós bíróságnál.

Akad egy kis gond - Pakson sem tudják, mivel hűtik majd az erőművet

A szakmai érveket figyelmen kívül hagyja, és nem veszi komolyan az Orbán-kormány a bővítés során a reaktorok temperálásának kérdését. Ez még a környezeti hatástanulmány szerint is gondot okozhat. Pedig miután a bővítés egyik legnagyobb technológiai és biztonsági kockázata a hűtés, igen aggályos, hogy épp ezen területen látszik feltűnően tanácstalannak a két illetékes atomcég.
Találatok: [32]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>