K-Monitor Adatbázis

Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint bizonyítható, hogy Varga Mihály volt pénzügyminiszter nem mond igazat László Csaba pénzügyminiszter, Medgyessy Péter miniszterelnök és Dobrev Klára volt kabinetfőnök személyi aktájának kikérésével kapcsolatban. Varga ugyanakkor azt állítja: a kormányszóvivő csúsztat, és nyilvánvalóan az APEH adatmásolási ügyéről kívánják így elterelni a figyelmet.

Elkészült a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata a martinsalakos házak ügyében. A hivatal szerint többszáz millió forint elköltése vitatható. Az, hogy az épületek bontását a fővállalkozó nem maga végezte, hanem alvállalkozók láncolatára bízta, mintegy 385 millió forinttal több pénzt igényelt. A kormánymegbízott mellett létrehozott apparátus és a közhasznú társaság párhuzamos működtetése - 126 millióért - szintén indokolatlan volt.

A kormányváltás óta számos büntetőeljárás indult hanyag és hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. A Medgyessy-kabinet pazarló gazdálkodást, a Fidesz-MPP lejárató akciót emleget.

Az első választási forduló és a kormányváltás között a pénzügyi tárca előző vezetése szinte teljesen kiürítette az intervenciós keretet. A támogatások 37 százalékát olyan települések kapták, amelyek az exminiszter vagy a volt politikai államtitkár választási körzetében vannak - tudta meg a Népszabadság. Varga Mihály számított rá, hogy emiatt fogják támadni, de közölte, hogy nem politikai szempontok alapján döntött.

A Postabank kisrészvényesei március végéig adtak haladékot a Pénzügyminisztériumnak, hogy kifizesse nekik azt a 300 millió forintot, melyre a Legfelsőbb Bíróság tavaly meghozott jogerős ítélete kötelezi az államot. Ha nem jutnak a pénzükhöz, végrehajtást kérnek az állam ellen. A PM egyfelől fizetési készségét hangoztatja, ugyanakkor viszont felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen.

Közel nyolcmilliárd forintra rúghat a legújabb Postabank-számla. Bár a Pénzügyminisztérium felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Postabank-kisrészvényesek ügyében, ez nem halasztó hatályú, vagyis a perben érintett öt kisbefektetőnek már hétfőn ki kell fizetni közel 300 millió forintot. A Legfelsőbb Bíróság tavaly novemberben döntött úgy, hogy az állam ellen pert indító öt kisrészvényesnek öt forint helyett a Postabank-részvények névértékénél magasabb, azaz közel 11 ezer forintot kell kifizetni.

A Reorg-Apport a Postabanktól megvett eszközállomány 57 százalékát tudta értékesíteni, így nem tud eleget tenni 52,5 milliárdos kötelezettségeinek. Az Állami Számvevőszék az elmaradt audit vizsgálatokat és az üzleti titok feloldását hiányolja, mivel közpénzekről van szó.

Mennyi pénz tűnhet el ellenőrizetlenül a születőben lévő bankcsoport és az átalakítás előtt álló Magyar Fejlesztési Bank labirintusaiban? A Figyelő legújabb, idei 13. száma az elsők között tárja fel elemző írásában az összefüggéseket.