language

Lapok:

Akták:

Quaestor botrány highlight_off

444

Az online lapot 2013. április 29-én alapította Uj Péter, az index.hu egykori főszerkesztője több volt munkatársával együtt. Uj jelenleg is a portál főszerkesztője.  A 444 tulajdonosa és kiadója a Magyar Jeti Zrt., amelynek Kardos Gábor a vezérigazgatója, operatív vezetője Fenyő Balázs István. A 444 liberális, erőteljesen kormánykritikus internetes portálként definiálja önmagát, sokszor humoros és önirónikus tartalmakkal. 2014-ben az Open Society Foundation-től 10 millió forintos támogatást nyertek el, amiből 14! nevű választásfigyelő mobilos alkalmazást fejlesztették. 2017 óta adományokkal is lehet munkájukat segíteni. 

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Quaestor botrány

Quaestor botrány

2015. március 10-én a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát csak két és fél hét elteltével vették őrizetbe gyanúsítottként. A Quaestor-per 2016 nyarán kezdődött: az ügyészség több, mint ötezer rendbeli csalást és sikkasztást rótt fel Tarsoly Csaba és társai terhére. A per azóta is tart – a vádhoz szükséges megfelelő szakértői vélemény ugyanis továbbra is hiányzik.

Több minisztérium, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium is befektetett korábban a Quaestornál. A KKM mintegy 72 milliárd forint értékű befektetését az ügyészség szabálytalannak ítélte. Emellett a Külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház is milliárdokat bízott a brókercégre, majd egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a tőkéjét a Quaestortól. Ez többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a kormány ezzel szemben cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna – állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, hogy a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

Az ügynek több, mint 30 ezer károsultja van, összesen mintegy 200 milliárd forintos kárral. Bár az állam a botrány kirobbanásakor széleskörű kártalanítást ígért ez azóta is csak részlegesen valósult meg. Az egykori Quaestor-ingatlanvagyonból ugyanakkor több vagyonelem töredékáron Tiborcz István-közeli kör tulajdonába került: így például a győri ETO-javakat (stadion, pláza és hotel) 8,2 milliárd helyett 820 millióért szerezte meg Paár Attila, a West Hungária Bau tulajdonosa, Tiborcz egykori üzlettársa. Itt említhetjük a mátrai Lifestyle Hotelt is, ami 2018-ban a Quaestor leányvállalatától Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került, majd a BDPST Grouphoz vándorolt át – mindeközben, bár több száz milliós állami támogatást kapott felújításra, egykori Quaestor-vagyonelemként továbbra is bűnügyi zár alatt van. 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [20]  Oldalak:   1 2   >  >>

250 óra közmunkát kapott az egyik Quaestor-tulajdonos közokirat-hamisítás miatt

A Fővárosi Főügyészség által a Quaestor cégcsoport egyik tulajdonosával, valamint a cégcsoport irányítását színleg átvevő strómannal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alapján a bíróság az egyik vádlottat közérdekű munkára, míg a társát felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ügyészség súlyosításért fellebbezett, írja az ügyészség közleményében.

Vádat emelnek a Quaestor-ügy soltvadkerti szálában

A Quaestor-ügy soltvadkerti szálában a Fővárosi Főügyészség csütörtökön öt személlyel szemben nyújt be vádiratot, a vád tárgya bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás bűntette - erről az ügyészség közleményben számolt be. A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.

A főügyész lánya a Questor-ügy főgyanúsítottjának titkárával jár? Ezt sem lehetne megírni a Fidesz szerint

Emlékeznek erre a hírre? Polt Péter legfőbb ügyészt kérdezték a magyar történelem legsúlyosabb kötvénycsalásáról a parlamentben még 2016-ban, és ő válaszolta, hogy nem kell Tarsoly Csaba titkárát kihallgatnia az ügyészségnek, mert nem tudhat semmilyen releváns dolgot, és nem merült fel, hogy bármiben benne lett volna. A legfőbb ügyész parlamenti válaszában nem szerepelt, de talán nem árt tudni, hogy a ki nem hallgatott titkárnak egyébként Polt lánya (volt akkor legalább is) a barátnője.

Találtak még egy 2,2 milliárdos sikkasztást a Quaestor-ügyben

Csütörtökön 8, az alapügyben már szereplő vádlottal szemben újabb vádiratot nyújtott be a Fővárosi Főügyészség, méghozzá bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének gyanúja miatt.

A Quaestor-vagyon elkótyavetyélése a terv szerint halad

Tulajdonost váltott a Quaestor maradékának egyik értékes darabja, a budai Napfény hotel. A vevő céget Németh Szilárd egykori titkára vezeti, tulajdonosa Árpa Attila barátnője és egy holland dizájner. Meglepően olcsón szerezték meg az ingatlant, luxushotelt terveznek működtetni ott.

Nagy pofont kapott a Quaestor-vád

Ha létezik olyan, hogy névleges ügyvezetés, akkor szeretném kérni védencem felmentését – mondta az ügyvéd, aki Tarsolyné Rónaszéki Erikát, a Quaestor-ügy másodrendű vádlottját képviseli, a 210 milliárdos csalás körül forgó ügy csütörtöki tárgyalási napján.

A legokosabb ember a szobában

Kámory Ferenc a 210 milliárdos kötvénycsalásról szóló Quaestor-ügy koronatanúja, az egész vádirat az ő sztorijára épül. Korábban a csaló brókercég szívének tartotta magát, fizetése és jutalmai alapján Tarsolyék is így gondolhatták. Jó kapcsolatai voltak a fideszes állami bankvilágban, sőt, ő intézte el az utolsó pillanatban, hogy visszautalják Szijjártóék állami kereskedőházának milliárdjait. A cikksorozat korábbi részeiben a Quaestor-csoport veszteségeiről, a csalás konkrét technikáiról és a pénzügyi felügyelet hihetetlen bénaságáról volt szó. A Quaestor-ügy, negyedik rész.

A Quaestor-ügy után távozott a külügyből a gazdasági helyettes államtitkár, mára nagykövet lett belőle

\"A CETHItalia srl. olasz-magyar kereskedőház a Magyar Kormány exlúzív (sic) olaszországi kereskedőházi partnere. Tulajdonosa, Kohut Balázs rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, aki megbízatása szerint Olaszország és Magyarország diplomáciai és gazdasági kapcsolatainak az erősítésén dolgozik.\" Többek között ezt írja magáról honlapján egy milánói vállalkozás. A szöveg azért is érdekes, mert Kohut Balázs 2015 tavaszáig a külügy helyettes államtitkára volt, nagyköveti kinevezését nem verték nagy dobra, a cége pedig látszólag pont az csinálja, amit neki nagykövetként amúgy is kellene.

Kifosztották a kicsiket, hogy kifizethessék a nagyokat

Tarsoly Csaba cégbirodalma, a Quaestor-csoport a magyar történelem legnagyobb csalását vitte végig: több mint kétszáz milliárd forinttal károsította meg ügyfeleit. Eleinte állampapírokat sikkasztottak, aztán nem létező kötvényeket adtak el, meghamisították a könyvelést és egy piramisjátékot is szerveztek az ügyészség szerint. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, milyen ügyetlenül szórta el az így megszerzett milliárdokat a Quaestor vezetése. Most a nyomozati anyag elemzése alapján megfejtjük a nagy Quaestor-csalást. A Quaestor-ügy, második rész.

Hülye vagy, én vagyok a tulajdonos, enyém itt minden, saját magamtól nem tudok lopni

Tarsoly Csaba a bíróságon előadott védőbeszéde alapján még mindig nem akarja megérteni, cégcsoportjával milyen hatalmas kárt okozott. Máig érthetetlen, hogyan mehetett évtizedekig egy ilyen, végül 210 milliárd forintos kárt maga után hagyó csalássorozat a magyar hatóságok szeme előtt. De a nyomozás során összegyűjtött anyagból sok kérdésre választ lehet kapni. Kiderül, hol hibázott a felügyelet, és az is, milyen szálon nem indult el az ügyészség. Ebben a cikkben a Quaestor börleszkszerű történetéről lesz szó: arról, hogyan tékozolta el a begyűjtött milliárdokat a cég döbbenetesen ügyetlen vezetése. A Quaestor-ügy, első rész.
Találatok: [20]  Oldalak:   1 2   >  >>