K-Monitor Adatbázis

A Napi Világgazdaság 1991-ben vált ki a Világgazdaság nevű lapból, majd mikor a Magyar Gazdasági Kamara beperelte a napot a névhasználat miatt, 1992-ben nevet váltottak Napi Gazdaságra. A Co-Nexus Holding Vagyonkezelő Kft. és a Világgazdaság Szerkesztőség Kft. 50-50%-os arányban hozta létre a Napi Gazdaság Kiadói Kft-t, mint a lap kiadóját. 1998-ban a Co-Nexus Rt. felszámolója, a Duna-Libra Rt. árverésre bocsátotta a kiadót. Az árverés után a részvények 40%-át megvette a szerkesztőség tagjaiból álló Napinvest Kft. 2006-ban a Napinvest Kft. megvette a Storyline Kft. tulajdonrészét így 100%-os tulajdonrésze lett. 2007 júniusában a Közép-európai Média Kiadó és Szolgáltató Zrt. (CEMP) megvette a kiadó 50%-os tulajdonrészét. 2013 augusztusában a Századvég Gazdaságkutató Zrt. lett az új tulajdonos, ami a lap kormánypárti fordulatát vetítette elő. A korábbi honlap, a napi.hu levált a nyomtatott lapról és önálló lett. A Napi Gazdaság nyomtatott lapja ezután kormánypárti irányultságú lett. 2015. április 20-án megvásárolta a lapot kiadó céget Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője. Az újság 2015. szeptember 1-től kinézetett és nevet váltott, innnetől Magyar Idők néven jelent meg.

2015. március 10-én a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát csak két és fél hét elteltével vették őrizetbe gyanúsítottként. A Quaestor-per 2016 nyarán kezdődött: az ügyészség több, mint ötezer rendbeli csalást és sikkasztást rótt fel Tarsoly Csaba és társai terhére. A per azóta is tart – a vádhoz szükséges megfelelő szakértői vélemény ugyanis továbbra is hiányzik.

Több minisztérium, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium is befektetett korábban a Quaestornál. A KKM mintegy 72 milliárd forint értékű befektetését az ügyészség szabálytalannak ítélte. Emellett a Külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház is milliárdokat bízott a brókercégre, majd egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a tőkéjét a Quaestortól. Ez többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a kormány ezzel szemben cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna – állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, hogy a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

Az ügynek több, mint 30 ezer károsultja van, összesen mintegy 200 milliárd forintos kárral. Bár az állam a botrány kirobbanásakor széleskörű kártalanítást ígért ez azóta is csak részlegesen valósult meg. Az egykori Quaestor-ingatlanvagyonból ugyanakkor több vagyonelem töredékáron Tiborcz István-közeli kör tulajdonába került: így például a győri ETO-javakat (stadion, pláza és hotel) 8,2 milliárd helyett 820 millióért szerezte meg Paár Attila, a West Hungária Bau tulajdonosa, Tiborcz egykori üzlettársa. Itt említhetjük a mátrai Lifestyle Hotelt is, ami 2018-ban a Quaestor leányvállalatától Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került, majd a BDPST Grouphoz vándorolt át – mindeközben, bár több száz milliós állami támogatást kapott felújításra, egykori Quaestor-vagyonelemként továbbra is bűnügyi zár alatt van.