language

Intézmények:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) highlight_off

Akták:

Quaestor botrány highlight_off

Quaestor botrány

Quaestor botrány

2015. március 10-én a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát csak két és fél hét elteltével vették őrizetbe gyanúsítottként. A Quaestor-per 2016 nyarán kezdődött: az ügyészség több, mint ötezer rendbeli csalást és sikkasztást rótt fel Tarsoly Csaba és társai terhére. A per azóta is tart – a vádhoz szükséges megfelelő szakértői vélemény ugyanis továbbra is hiányzik.

Több minisztérium, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium is befektetett korábban a Quaestornál. A KKM mintegy 72 milliárd forint értékű befektetését az ügyészség szabálytalannak ítélte. Emellett a Külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház is milliárdokat bízott a brókercégre, majd egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a tőkéjét a Quaestortól. Ez többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a kormány ezzel szemben cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna – állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, hogy a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

Az ügynek több, mint 30 ezer károsultja van, összesen mintegy 200 milliárd forintos kárral. Bár az állam a botrány kirobbanásakor széleskörű kártalanítást ígért ez azóta is csak részlegesen valósult meg. Az egykori Quaestor-ingatlanvagyonból ugyanakkor több vagyonelem töredékáron Tiborcz István-közeli kör tulajdonába került: így például a győri ETO-javakat (stadion, pláza és hotel) 8,2 milliárd helyett 820 millióért szerezte meg Paár Attila, a West Hungária Bau tulajdonosa, Tiborcz egykori üzlettársa. Itt említhetjük a mátrai Lifestyle Hotelt is, ami 2018-ban a Quaestor leányvállalatától Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került, majd a BDPST Grouphoz vándorolt át – mindeközben, bár több száz milliós állami támogatást kapott felújításra, egykori Quaestor-vagyonelemként továbbra is bűnügyi zár alatt van. 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [13]  Oldalak:   1 2   >  >>

Quaestor-botrány: titkos számlára tolták a lopott pénzt

Több mint 200 milliárd forintot loptak el az állam szeme előtt a kisemberektől, a Quaestor-botrányért mégsem felel senki. A Célpontnak nyilatkozó ügyvéd szerint a brókercégnél titkos számlára tolták át a pénzt, amelyet egyszerű trükkel rejtettek el a pénzügyi felügyelet elől.

Újabb nyomozás a Quaestor-ügyben – Megvesztegették az állami felügyelet volt vezetőit?

Újabb milliárdos visszaélés ügyében hallgatták ki gyanúsítottként a Quaestor-botrány főszereplőjét és volt vezetőjét, a cégcsoporthoz kapcsolódó büntetőeljárás miatt egyébként már bíróság előtt álló Tarsoly Csabát – értesült a PestiSrácok.hu. A Quaestor-vezért és kilenc társát bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalással és más bűncselekményekkel gyanúsították meg. Emellett a Quaestor-ügyet érintően, a fővárosi főügyész feljelentése alapján már a Központi Nyomozó Főügyészség is eljárást indított, mivel felmerült annak a gyanúja, hogy a brókercég érdekében “valakik” megvesztegették a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének korábbi vezetőit.

Másokra mutogat az MNB

Az adóhatóságra és a Nemzeti Nyomozó Irodára mutogat a jegybank, miután egyik cikkünkben Torba Tamás közgazdász felvetette, hogy a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet is felelős lehet a brókerbotrányokért. A szakértők szerint nem igaz, hogy nem állt rendelkezésre elég adat a csalások kiszűréséhez.

Az ügyfelek pénze nem pihent, mivel azonnal ellopták

A magyar kriminalisztika történetének talán legnagyobb ügye ért most vádemelési szakaszba, mondta a Quaestor-ügy aktuális fejleményeiről szóló sajtótájékoztatón Dr. Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

Miért hátrált ki a kormány a Quaestor-kártalanításból?

Az utóbbi hetek legnagyobb fejleménye az, hogy a jelek szerint a kormány inkább mégis hanyagolná a károsultanként 30 milliós kártalanítást. Pedig éppen ezt mantrázva sikerült megfékezniük az egészen áprilisig egyre durvábbnak tűnő botrányt. Most már elkezdték kifizetni a Quaestor károsultjait, de csak részben, és nem az alapján a törvény alapján, amit direkt az ő (sokféleképpen diszkriminatív) kifizetésükre hoztak meg.

MSZP: a pénzügyi felügyeletet is vizsgálni kell a brókerbotrányban

Az MSZP szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése is igazolja azt a kritikát, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti tevékenysége nem volt megfelelő, ezért a szocialisták szerint vizsgálni kell a pénzügyi felügyeletet a brókerbotrány miatt.

Az unió is vizsgálhatja a brókerbotrányt

Ulyhelyi István uniós szervekhez fordult a brókerbotrány miatt. A politikus azt szeretné tudni, a DRB-bankok megfeleltek-e azoknak a feltételeknek, hogy takarékszövetkezetből bankká alakuljanak, és azt, hogy milyen fogyasztóvédelmi előírásoknak kellett vagy kellett volna megfelelni a brókercégeknek. Arra is kíváncsi, hogy ezeket megfelelően ellenőrizték-e.

Brókerbotrány: perbe hívják a felügyeletet

Próbapert kezdeményeztek a Cívis Globál Brókerház (CGB) károsultjai a pénzügyi felügyelet jogutódja ellen, annak elmaradt intézkedései miatt. A panaszosok szerint az egykori PSZÁF a cég csalásairól már a 2012-ben értesült a rendőrségtől, azonban nem akadályozta meg a további csalást. Az engedély nélküli "betétgyűjtés" így ötszáznál is több ügyfélnek kétmilliárd forintnyi kárt okozott.

150 milliárdnak a titkosszolgálatoknál is be kellett volna jeleznie

A Tarsoly Csaba-féle pénzemberek világszerte sündörögnek és nyalakodnak, mondta Lázár János a Quaestor-botrány kulcsfigurájáról az Indexnek adott interjújában. De vajon kinek a feladata lett volna a miniszterelnök és más magas rangú politikusok körül „sündörgő és nyalakodó pénzemberek” közül kiszűrni a Quaestor csaló vezetőjét? Az Alkotmányvédelmi Hivatalé? A pénzügyi felügyelet szerepét ellátó MNB-é?
Találatok: [13]  Oldalak:   1 2   >  >>