K-Monitor Adatbázis

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, Gáspár, Ráhel, Sára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

A Magyar Honvédség 2018-ban vásárolt négy darab repülőgépet: ezekből kettő utasszállító méretű (Airbus A319), kettő pedig business jet (Falcon 7X), ami luxuskategóriás gépnek számít. Bár a Honvédség több alkalommal tagadta, hogy a gépeket katonai célok helyett kormánygépként funkcionálnak, azokat gyakran Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter, valamint egyéb kormánytagok, illetve Novák Katalin köztársasági elnök használják. Főleg hadrendbe állításuk kezdetén a gépek többször is megfordultak olyan helyszíneken, amelyek nehezen társíthatók katonai vagy akár politikai kiküldetésekhez. Ám ezen utak adatai 30 évre rejtve maradnak, mert titkosításra kerültek honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással.

Más országokra is jellemző az a gyakorlat, miszerint az állami vezetőket hivatalos útjaikra a honvédség tulajdonában lévő gépekkel szállítsák. A problémát az ezzel kapcsolatos átláthatatlanság jelenti  – nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva ugyanis 30 évre titkosították az utazással kapcsolatos pontos adatokat, vagyis, hogy ki, mikor, milyen útvonalon, miért használta a gépeket és ez mennyi közpénzt emésztett fel. Emellett előfordul, hogy a honvédségi gépeket nem csupán hivatalos, hanem magánjellegű utakra is használják az állami vezetők – így például Orbán Viktor horvátországi, római (erről bővebben itt, itt és itt írtunk) vagy toszkánai családi útja kapcsán, de itt említhetjük Novák Katalin vatikáni látogatását is. 

Az Átlátszó 2022 végén összesítést kapott a Honvédelmi Minisztériumtól a honvédségi gépek útjairól és költségeiről. Bár a dokumentumok számos ponton hiányosak – Novák Katalin több útjánál például egyáltalán nem tüntettek fel költségeket – egyes utaknál csak a fedélzeti ellátásra több millió forint közpénz ment el. Így például Szijjártó Péter és delegációjának 2022-es kairói útján, ahol csupán a fedélzeti ellátás és internethasználat 12,4 millió forintba került.