A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arról tájékoztatta az MSZP-t, hogy zajlik az adatgyűjtés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatszivárgási ügyében. Erről az ellenzéki párt számolt be hétfőn.
A kormány milliárdos kezdőlökésével indított Makronóm gazdasági propagandát gyárt, feltalálta például az úgynevezett harmonikus növekedési indexet, amely állítása szerint jobb, mint a hagyományos, egy főre jutó GDP szerinti rangsorolás.
Békés megyében is ezer sebből vérzik a végrehajtási rendszer. Az adósok árverésekre szakosodott "vállalkozói" rétegről beszélnek, az ombudsmant két éve nem tesz semmit, a jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A KSH belső vizsgálata is arra jutott, hogy az embargószabályaik megsértése miatt szivároghattak ki idő előtt a decemberi kiskereskedelmi forgalomról szóló adatok. Pénteki közlésük szerint az adatokat kiküldő címzett el is ismerte a tévedést, az embargó megsértése miatt pedig a továbbiakban nem juthat majd hozzá előzetesen az adatokhoz – írja az MTI.
Csütörtök délelőtt hirdetett ítéletet a Fővárosi Törvényszék Vizoviczki László és 21 társa vesztegetési ügyében. Azaz nem mindegyikükében, Vizoviczkit hét másik vádlottal együtt már 2020-ban elítélték, ők ugyanis beismerték bűnösségüket. Vizoviczki 7 és fél év börtönt kapott, társaira szabadságvesztést, vagyonelkobzást, pénzbüntetést és ezek kombinációit szabták ki.
Újabb 17 embert, köztük hat orvost, nyolc cégvezetőt és három alkalmazottat fogtak el a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei azzal az orvosi segédeszközökkel kapcsolatos csalási ügyben, amivel kapcsolatban még novemberben indult nyomozás, az ügynek már 26 gyanúsítottja van – közölte a Készenléti Rendőrség. Az országos razzia során csaknem 250 rendőr 60-nál több helyszínen tartottak kutatásokat. Az ortopéd orvosok közül két szegedi, egy makói, egy szigetszentmiklósi, egy szekszárdi és egy budaörsi, míg a segédeszközöket gyártó cégek vezetői többségében szegediek, de van köztük egy ceglédberceli és egy budapesti is. A razzia során több tucat mobiltelefont, 47 számítógépet és laptopot, cégiratokat, vényeket, méretvételi lapokat, jótállási jegyeket, illetve gyógycipőket foglaltak le.
Megsértette a GDPR-szabályokat a végrehajtói irodák ellenőrzése során a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar – állapította meg az adatvédelmi és információszabadság hatóság. A kar ugyanis bekérte az ellenőrzött irodákhoz tartozó összes ügy iratait – akár több évtizedre visszamenőleg is. Ezek közül azonban csak néhány, szúrópróbaszerűen kiválasztott eset alapján döntötte el, hogy szabályos volt-e a végrehajtó tevékenysége. Ez az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint sérti az adattakarékosság és a célhozkötöttség elvét, ezért arra szólította fel a végrehajtói kart, hogy változtassa meg a gyakorlatát. A végrehajtók rendkívül érzékeny adatokat is kezelnek, hozzáférhetnek például magánszemélyek banki, vagyoni és foglalkoztatottsági helyzetéről szóló információkhoz is.
Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.
A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.
Azzal, hogy a magyar kormány visszaélt a személyes adatokkal a 2022-es országos választási kampány során, aláássa a magánélet védelmét, és tovább billennek az amúgy is egyenlőtlen versenyfeltételek a Fidesz javára.