K-Monitor Adatbázis

A Balatonvilágos Balatonaliga településrészén található Kádár-villa a szocializmus évtizedeiben a politikai elithez tartozott, csupán a rendszerváltást követően vált bejárhatóvá a 47 hektárnyi terület. A korábbi pártüdülőt és a hozzá tartozó területeket az állam 2004-ben kezdte árulni, 2007-ben az akkor izraeli kézben lévő Pro-Mot Kft. vásárolta meg, de nem kezdett nagyberuházásba. 2018-ban az akkor Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Appeninn Nyrt. felvásárolta a Pro-Mot Kft.-t. A cégbe később kisebbségi tulajdonosként Tiborcz István is beszállt, majd 2020-ban mindketten eladták az érdekeltségüket az Appeninnből. Tiborcz Jellinek Dánielnek adta el az Appenninben lévő üzletrészét. 2022 tavaszán a Pro-Mot Kft. ismét tulajdonost cserélt, az Appennin (BLT Kft.) 75%-os tulajdonrészét a BAYER Property Zrt. – a Tiborcz-körhöz tartozó Balázs Attila érdekeltsége – vásárolta meg. Ezzel egyidejűleg a társaság kisebbségi tulajdonosa (a Szivek Norberthez, az MNV korábbi vezetőjéhez kapcsolható Lexan Aliga Kft.) is megállapodást kötött saját részesedése értékesítéséről. 

Az Aligaliget néven futó beruházás tervei alapján részben állami támogatásból kikötőt fejlesztenének és szállodát építenének a régi pártüdülő területén. A kormány 2020 nyarán a projektet 25 más balatoni projekttel együtt nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította, ezáltal megkönnyítve az ingatlanfejlesztés engedélyeztetését, mivel a cégnek így lehetősége van megkerülni a helyi építési szabályzatot és semmissé tenni az önkormányzattal korábban kötött településrendezési szerződést. A tervek alapján a partszakasz, a partra való lejutás és az addig nyilvános sétányok csak a komplexumért fizető vendégek számára lesznek elérhetőek. 2022 áprilisában a Somogy Megyei Kormányhivatal engedélyezte a Pro-Mot Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. számára, hogy a beruházást megkezdhessék. 

A tervek ellen helyi civilek tiltakoztak, az Aligai Fürdőegyesület és a Balatonvilágosi Önkormányzat pedig alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyet azonban az Alkotmánybíróság elutasított. Az év végi hivatali igazgatási szünetet kihasználva 2022 december 22-én vált elérhetővé a magaspartra tervezett öt társasház hivatalos terve, mely a civilek szerint komoly környezetkárosítással járna a területen. A valós véleményezésre már nem volt lehetőség, a terv megkapta az építési engedélyt, azonban az Aligai Fürdőegyesület azonnali jogvédelemért és az építkezés leállításáért bírósághoz fordult. 2023 februárjában fordulat állt be az ügyben, a Pécsi Törvényszék elrendelte a balatonaligai löszfalra tervezett 16-20 méter magas öt társasház építésének felfüggesztését. A bírósági végzés kimondta, hogy a magaspart megbontásának környezeti hatása minden egyéb körülménytől függetlenül megállapítható, közvetlenül érinti azt a közérdeket, amelyet a bíróságnak, mint védendő értéket figyelembe kellett vennie. 

2023 márciusában a bíróság elrendelte a Club Aliga parkjába tervezett új kikötő épület építési munkálatainak felfüggesztését a közérdek vizsgálata miatt, majd ugyanazon a napon a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a Somogy Megyei Kormányhivatal általi, a balatonaligai magaspart tetejére tervezett társasházak építésére kiadott engedélyt is. Az ítélet azt is kimondta, hogy a Club Aliga fejlesztése nem tekinthető nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak, mivel „nem állapítható meg, hogy a beruházás szállodafejlesztésre, illetve ahhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányulna”. A döntés értelmében többek között a szabad parti sétányt is biztosítania kell majd a lakosság számára. 2023 március közepén a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a Club Aligába tervezett kikötőépület építési engedélyét is és új eljárásra kötelezte az engedélyt kiadó Somogy Megyei Kormányhivatalt. A döntés értelmében tehát a Bayer Propertynek a továbbiakban nincs érvényes építési engedélye a területen.

A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.