K-Monitor Adatbázis

A Balatonvilágos Balatonaliga településrészén található Kádár-villa a szocializmus évtizedeiben a politikai elithez tartozott, csupán a rendszerváltást követően vált bejárhatóvá a 47 hektárnyi terület. A korábbi pártüdülőt és a hozzá tartozó területeket az állam 2004-ben kezdte árulni, 2007-ben az akkor izraeli kézben lévő Pro-Mot Kft. vásárolta meg, de nem kezdett nagyberuházásba. 2018-ban az akkor Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Appeninn Nyrt. felvásárolta a Pro-Mot Kft.-t. A cégbe később kisebbségi tulajdonosként Tiborcz István is beszállt, majd 2020-ban mindketten eladták az érdekeltségüket az Appeninnből. Tiborcz Jellinek Dánielnek adta el az Appenninben lévő üzletrészét. 2022 tavaszán a Pro-Mot Kft. ismét tulajdonost cserélt, az Appennin (BLT Kft.) 75%-os tulajdonrészét a BAYER Property Zrt. – a Tiborcz-körhöz tartozó Balázs Attila érdekeltsége – vásárolta meg. Ezzel egyidejűleg a társaság kisebbségi tulajdonosa (a Szivek Norberthez, az MNV korábbi vezetőjéhez kapcsolható Lexan Aliga Kft.) is megállapodást kötött saját részesedése értékesítéséről. 

Az Aligaliget néven futó beruházás tervei alapján részben állami támogatásból kikötőt fejlesztenének és szállodát építenének a régi pártüdülő területén. A kormány 2020 nyarán a projektet 25 más balatoni projekttel együtt nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította, ezáltal megkönnyítve az ingatlanfejlesztés engedélyeztetését, mivel a cégnek így lehetősége van megkerülni a helyi építési szabályzatot és semmissé tenni az önkormányzattal korábban kötött településrendezési szerződést. A tervek alapján a partszakasz, a partra való lejutás és az addig nyilvános sétányok csak a komplexumért fizető vendégek számára lesznek elérhetőek. 2022 áprilisában a Somogy Megyei Kormányhivatal engedélyezte a Pro-Mot Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. számára, hogy a beruházást megkezdhessék. 

A tervek ellen helyi civilek tiltakoztak, az Aligai Fürdőegyesület és a Balatonvilágosi Önkormányzat pedig alkotmányjogi panaszt nyújtott be, melyet azonban az Alkotmánybíróság elutasított. Az év végi hivatali igazgatási szünetet kihasználva 2022 december 22-én vált elérhetővé a magaspartra tervezett öt társasház hivatalos terve, mely a civilek szerint komoly környezetkárosítással járna a területen. A valós véleményezésre már nem volt lehetőség, a terv megkapta az építési engedélyt, azonban az Aligai Fürdőegyesület azonnali jogvédelemért és az építkezés leállításáért bírósághoz fordult. 2023 februárjában fordulat állt be az ügyben, a Pécsi Törvényszék elrendelte a balatonaligai löszfalra tervezett 16-20 méter magas öt társasház építésének felfüggesztését. A bírósági végzés kimondta, hogy a magaspart megbontásának környezeti hatása minden egyéb körülménytől függetlenül megállapítható, közvetlenül érinti azt a közérdeket, amelyet a bíróságnak, mint védendő értéket figyelembe kellett vennie. 

2023 márciusában a bíróság elrendelte a Club Aliga parkjába tervezett új kikötő épület építési munkálatainak felfüggesztését a közérdek vizsgálata miatt, majd ugyanazon a napon a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a Somogy Megyei Kormányhivatal általi, a balatonaligai magaspart tetejére tervezett társasházak építésére kiadott engedélyt is. Az ítélet azt is kimondta, hogy a Club Aliga fejlesztése nem tekinthető nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak, mivel „nem állapítható meg, hogy a beruházás szállodafejlesztésre, illetve ahhoz kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányulna”. A döntés értelmében többek között a szabad parti sétányt is biztosítania kell majd a lakosság számára. 2023 március közepén a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a Club Aligába tervezett kikötőépület építési engedélyét is és új eljárásra kötelezte az engedélyt kiadó Somogy Megyei Kormányhivatalt. A döntés értelmében tehát a Bayer Propertynek a továbbiakban nincs érvényes építési engedélye a területen.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.