K-Monitor Adatbázis

A PestiSrácok-hu azonban külügyi forrásokból megtudta, Zaid Naffát 2003-ban, azaz a szocialisták kormányzása alatt iktatták be, hiába próbálja az LMP-s Demeter Márta ennek ellenkezőjét bizonyítani.

Az azeri feketekassza lelepleződése sem tántorította el a magyar kormányt attól, hogy tovább közeledjen a bakui kormányhoz: Szijjártó Péter Bécsben, az EBESZ minisztertanácsi ülésén megállapodásokat írt alá azeri kollégájával.

Az IRNA hírügynökség memorandumot emleget – vagyis (ahogy arra Varga Mihály is utalt) szó nincs még végleges egyezségről –, illetve elárulja a lényeget is, hogy a perzsa Ikarus-boomot az állami tulajdonú Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) hitele segíti, legfeljebb 10 éves lejárattal. Érdekesség, hogy idén februárban Szijjártó Péter külügyminiszter még „több száz autóbuszról” és 85 millió eurós (100 millió dolláros) hitelről beszélt.

Varga Mihály szerint Magyarországnak azért éri meg a Budapest és Belgrád közti, 750 milliárd forintos vasúti beruházás, mert ennek köszönhetően mi lehetünk a kínaiak európai vámközpontja. A vámbevételek pedig jelentősen megdobhatják a magyar költségvetést. Megnéztük, hogy az elérhető adatok alapján mennyi pluszpénzre számíthatunk a kínai vámból. Nem valami sokra.

Úgy tűnik, Magyarország a négyes metró után újra talált magának egy tök értelmetlen és látszólag átgondolatlan infrastrukturális beruházást a közlekedésben, amire elverhet egy csomó pénzt. A Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának kínai hitelből való felújítására nehéz racionális érveket találni. A kormány szerint azonban vannak ilyenek: a hivatalos szlogen szerint ez a beruházás hozza majd el a kínai gazdasági Kánaánt. Más vélemények szerint politikai gesztustételről van szó, Brüsszelben pedig nem értik a dolgot, és balhé lehet belőle. De az is megeshet, hogy ez is csak az oligarchafinanszírozásról szól. Összeszedtük a lehetséges magyarázatokat.

Több év után derült ki, hogy milyen mértékű pénzmozgás volt a Külügyminisztérium és Zaid Naffa között. Azt eddig is lehetett tudni, a külügy Jordánia tiszteletbeli konzuljától bérli az ammáni magyar nagykövetség épületét, csak éppen azt nem, hogy pontosan mióta és mennyiért. Amikor 2015 tavaszán a Népszabadság rákérdezett erre a szerződésre, nem kapott választ.

Kockázatokat tárt fel a Terrorelhárítási Központ, amikor ellenőrizte Jordánia tiszteletbeli konzuljának hátterét. Az Orbán Viktorral jó kapcsolatokat ápoló Zaid Naffa segítette a körözés alatt álló szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon magyarországi beutazását. Most kiderült: nemcsak Pharaon, de Naffa is magyar állampolgárságot akart. Ekkor ellenőrizte őket több szerv, Naffa pedig megbukott az átvilágításon.

Összetett nemzetközi feketekassza révén finanszírozhatott Azerbajdzsán európai politikusokat. A pénzből Budapestre is jutott, mégpedig éppen a baltás gyilkosként elhíresült azeri katona elengedése idején.

Egyre több a gyanús jel utal arra, hogy a magyar kormánykörök is érintettek lehetnek az azerbajdzsáni vesztegetési botrányban.

Szijjártó Péter kvótaügyi sajtótájékoztatóján Czinkóczi Sándor arról is megkérdezte a külügyminisztert, hogy mit szól ahhoz, hogy az azeri korrupciós botránynak magyarországi szála is van.