Carlos Ghosn a csőd széléről a világ legnagyobb autóipari szövetségévé tette a Renault, a Nissan és a Mitsubishi hármasát, a szektor egyik legfontosabb topmenedzsereként tartották számon, Japánban pedig kifejezetten sztárként kezelték. Egészen november 19-ig, amikor a tokiói ügyészség emberei a reptéren felsétáltak magángépére, és bekísérték az előzetesbe, 5 milliárd jenes csalás gyanújával. A Nissan meacuplázik, és azt állítja, hogy a diktatórikus Ghosn meglopta a céget. A sztorinak azonban van egy mélyebb szála: Ghosn egyesíteni akarta a három céget, ám a Nissannak ez nem nagyon tetszett, mert a jelenlegi tulajdoni rendszerben ezzel a Renault hűbéresévé válnának.
Szó sincs a letelepedési kötvény reinkarnációjáról – állítják a hivatalos szervek, miután Kínában felbukkant egy erre utaló hirdetés. Mindeközben az USA tiltakozik, mert Magyarországon több százan csalással jutottak útlevélhez.
A karzatról nézte a képviselők eskütételét Zaid Naffa, jordán tiszteletbeli konzul, Orbán Viktor miniszterelnök régi jordán üzleti kapcsolata, akiről az Index nyomán tavaly megírtuk: azért nem kaphatott magyar állampolgárságot, mivel a Terrorelhárítási Központ (TEK) 2016-ban kockázatokat tárt fel az átvilágításakor.
Mióta kiderült, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. közbeszerzéseinél, a kormánypárti propagandasajtó Simicska Lajos nevének sűrű emlegetésével próbálja enyhíteni a meglehetősen kínos helyzetet. Azt állítják, hogy a cég az OLAF által vizsgált időszakban a Simicska tulajdonában álló Közgépé volt, így tehát Simicska akarata érvényesült az Eliosban is. Eközben a független és az ellenzéki sajtótermékek főként a miniszterelnök veje, Tiborcz István szerepét hangsúlyozzák. Kinek van igaza? Az Átlátszó utánajárt: Tiborcz és Simcska mellett brit virgin-szigeteki, ciprusi és svájci cégek is feltűntek a csalással vádolt cég tulajdonosi szerkezetében az évek során.
A Volvo-gate az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb pécsi korrupciós ügye lehet – írtuk csütörtökön késő éjjel közölt cikkünkben. Részletesen bemutattuk azt is, milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy 2008-ra a csőd szélére sodródott a korábbi pécsi önkormányzati közlekedési cég, a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. És megírtuk azt is, hogy 2014. év végére miért volt egyre nagyobb szükség arra Pécsett, hogy amint lehetséges, saját tulajdonú buszflottát szerezzen a baranyai megyeszékhely új közlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. A Szabad Pécs újságírói által az elmúlt hónapokban folytatott beszélgetésekből, bemutatott dokumentumokból, bizonyítékokból, hatóségi tájékoztatásokból, illetve részben ma is nyilvánosan elérhető iratokból egy legalább négy országon átívelő korrupciós ügy rajzolódott ki, amelyben branyai közszereplők is érintettek lehetnek. De, hogy hogyan is lett egy ilyen fontos közérdekű ügyből, mint a buszbeszerzés az egyik legnagyobb pécsi korrupciós ügye? Egyáltalán miért és hogyan indult nyomozás? És mi köze van mindehhez a terrorizmusnak? Elmeséljük.
A belgrádi vaspálya építésénél másodlagos szempont a gazdaságosság. A megtérülést is magába foglaló tanulmányt titkosították.
Az Átlátszó birtokába került bankszámlakivonatok tanúsága szerint 2012 júliusa és 2013 májusa között huszonöt részletben összesen 5.137.671 eurót és 2.447.527 amerikai dollárt utalt a Danske Bank dán nagybank észtországi leánybankjánál vezetett számlájáról egy magyar, az MKB Banknál vezetett számlára egy bakui székhelyű offshore cég. A pénzt feladó cég tagja volt annak a pénzmosó hálózatnak, amelyen keresztül az azeri rezsim európai politikusokat vesztegetett meg, és luxuscikkeket vásárolt szerte a világon.
Megszavazták a kormánypártok a parlamentben, már idén elindulhat az egyik legnagyobb és legfurcsább óriásberuházásunk a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai tehervagonok számára történő kibővítése. Pafféri Zoltán, az építkezést lebonyolító, részben állami Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezetője a Világgazdaság szerint egy konferencián azt is elmondta, hogy kamatokkal együtt, és nemrég hozzácsapott plusz 80 milliárdos költséggel 750 milliárd lesz az egész míg korábban mondjuk 550 milliárdos teljes költség keringett a hírekben.
Gépjárműalkatrész nagykereskedést alapított Budapesten Kaya Alpaslan, Magyarország lovagkereszttel kitüntetett kocaeli tiszteletbeli konzulja. A kereskedőházakat is üzemeltető kormánykedvenc konzul a quaestoros Tarsoly Csabával is futtat tanácsadó vállalkozást, korábbi alkatrész-nagykerét pedig a NAV végrehajtására terheli.
