K-Monitor Adatbázis

Az ügy 2019-ben látott napvilágot, miszerint Boldog IstvánJász-Nagykun-Szolnok megyei (4. számú választókerület, Fidesz) képviselő és a hozzá köthető elkövetői kör befolyásolták a térség településfejlesztési tendereit, hogy az általuk meghatározott cégek kapjanak megbízást. A vád szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is, mindezekért pedig pénzt kaptak vissza a vállalkozóktól.

Boldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. A többrészes vád szerint Boldog, a jobbkezének számító fideszes képviselővel Fehér Petrávalösszehívta a körzetéhez tartozó polgármestereket,  és közösen eldöntötték, hogy ki, mire, és mennyi támogatást kaphat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Európai Uniós forrásokból. A vádirat második része pedig arról szól, hogyan keresték meg Boldogék a nyertes önkormányzatok polgármestereit, hogy mennyi pénzt kell visszadniuk ezért cserébe. Nagyságrendileg 10-20 százalékos részesedést kértek vissza a közbeszerzési pénzekből. A fejlesztések megvalósítására Boldogék választották ki a cégeket, így a Debköz Kft., a Makor Kft. és a Gerecse House nyerhettek a pályázatokon. A nyertes projektek után összesen 20 millió forintot fizettek vissza a cégvezetők Boldog István, Fehér Petra és K. Péter a részére. K. Péterre Boldog István “táskás embereként” hivatkoznak, aki cégével, a Szalay Bau Kft.-vel százmilliós beruházást végzett Boldog körzetében.

Boldog mentelmi jogát 2020-ban felfüggesztették, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá, Fehér Petrára, és K. Péterre. A bíróságon ártatlannak vallották magukat.

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.