K-Monitor Adatbázis

Aki szereti azt a karcos élményt, amit például forrásszükséglet biztosításához nyújtott támogatásról intézkedő, karakterében a matolcsyzmus jegyeit hordozó kormányrendeletek és azok mellékleteinek olvasása jelent, az ne hagyja ki a Magyar Közlöny idei 210-211. számát. Tartalmilag viszont egy kokainbáró szülinapi partiján lehet ilyen a pénzeső nevű műsorszám, mikor a főnök szipákol kicsit, majd indul a buli: aki elég hangosan kiabálja a nevét, vagy aki éppen az eszébe jut, ahhoz hozzávágnak egy nyolc-tíz számjegyű összeget. Csak itt olyan szereplők tűnnek fel a szerencsés nyertesek között, mint a szeged-csanádi megyés püspök, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nkft. vagy a Magyar Asszonyszövetség.

Csizmadia László egy személyben tökéletesen megtestesíti mindazt, amit a Fidesz gondol a civil szervezetekről.

Orbán Viktor miniszterelnök polgári körének háttérszervezete, a Szövetség a Nemzetért Alapítvány vezeti a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPM) “elmúltötéves” kedvezményezetti listáját 135,5 millió forinttal. Az SZPM által az Átlátszó adatigénylése nyomán rendelkezésére bocsájtott 2010-2015-ös lista ezüstérmese a Battyány Lajos Alapítvány (97 millió), a 2012-ben felfutott fő-álcivil CÖKA-nak a maga 91,7 milliójával be kell érnie a harmadik helyezéssel.

Jól szerepelnek az állami támogatások fölött diszponáló Nemzeti Együttműködési Alap pályázatain a kormányközeli civilek. A Békemenet-szervező Csizmadia László által vezetett alap azonban nem mindenkinek oszt szívesen, a Fideszből kizárt Balogh József szervezete például 2012 óta egyáltalán nem kapott pénzt.

De ezt nem úgy kell érteni, hogy a Fidesz kiszervezte a kampány mocskosabb részét. A Békemenet-szervezők közleménye éppen arról szól, hogy tavaly mindössze 20 millióval szállt be a Fidesz pártalapítványa a Civil összefogás Fórum kampányába. Ami csak fele a tavalyelőtti negyvennek. Azon felül pedig kaptak 290 millió adományt. Nem, nem a NAV-on keresztül, egy százalékból. Hanem csak úgy, közvetlenül, mintegy kézből kézbe.

A magyar kormány heves vitája Norvégiával nem Lázár János májusi levelével kezdődött. Már 2012-ben is jelezte a kormány a norvégoknak, hogy problémája van a magyar civileknek járó pénz elosztásával. Milyen levélváltásokkal és találkozókkal indult a mostanra elmérgesedett konfliktus?

A magyar kormány nem lehívni, hanem lenyúlni szeretné az uniós forrásokat – mondta pénteken Győrben, sajtótájékoztatón Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője, aki szerint ezek a pénzek veszélyben vannak, és sokkal kevesebb jut belőlük a korábbinál mind a kisalföldi megyeszékhelyre, mind Magyarország más tájaira.

A kampányszabályozás direkt futni hagyja a bizniszpártokat, ha nem szereznek mandátumot, az ÁSZ hivatalból nem vizsgálja a pénzek felhasználását. A Fidesz már kétszer annyit költhetett a kampányra, mint ami törvényesen megengedett. Az emberek a baloldalt tartják korruptabbnak.

Az összellenzéki demonstrációról társadalmi célú reklámokat akart elhelyezni a médiában a Haza és Haladás Egyesület, de a Klubrádió kivételével mindenhonnan elutasították. Ezzel szemben az álcivil CÖF közpénzből reklámozhat - mondta Juhász Péter, az Együtt-PM társelnöke.

Saját magán is eret vágna a Fidesz az új kampányfinanszírozási törvénnyel, amely 585 millióval kevesebb állami támogatást juttatna a kormányzó pártnak. Ám miután a törvénytervezet továbbra sem garantálja a pénzszerzés és a költés átláthatóságát, az új szabályok is megkerülhetők lesznek. Semmi sem tiltja például, hogy „közeli” civilek, vagy a kormány intézményei kampányoljanak a pártok helyett – közpénzből.