Mennyi állami támogatást kapott, és milyen létszámvállalást tett a makói Continental, amelyről kiderült, elbocsátották a magyar dolgozókat, akik a vendégmunkásokat tanították be, illetve ahol horrorisztikus üzemi balesetekről is lehetett olvasni? Mit mond a gyár, illetve a kirúgott szakszervezeti vezető? A térség képviselője, Lázár János korábban kijelentette: mindent elkövet, hogy a Continental ne jusson több állami támogatáshoz, illetve a korábban kapottakat fizesse vissza. De lesz-e ebből valami?
Két szegedi ortopéd szakorvos, egy szolnoki reumatológus és egy kecskeméti üzletkötő is érintett a gyógyászati segédeszközökre elkövetett költségvetési csalási ügyekben. A gyanúsítottakat a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőrei fogták el és hallgatták ki.
Két év felfüggesztett börtönt, valamint egy egymillió forintos pénzbüntetést kapott az a nő, aki cégvezetőként majd adminisztrátorként részt vett abban a költségvetési csalásban, ami 2017 és 2019 között történt a Szegedtől 8 kilométerre lévő, 1900 főt számláló Újszentivánon. Az esetet a település akkori, függetlenként regnáló polgármesteréhez, Putnik Lázárhoz kötik, az ügyészség szerint négy társával egy munkásszálló építése során okoztak jelentős vagyoni hátrányt az államnak, több mint 200 millió forintot csalva el.
Vádat emeltek egy szegedi nővel szemben, aki tucatnyi alkalommal küldött be hamis orvosi igazolásokat kislánya iskolai hiányzásait követően, írja az MTI. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség tájékoztatása szerint a kislány a 2021/2022-es tanévben több alkalommal nem jelent meg az általános iskolában. Édesanyja a hiányzásokat úgy igazolta, hogy egy korábbi, a gyerek háziorvosától elektronikus formában megkapott valódi orvosi igazolást átszerkesztett, majd emailben átküldte az osztályfőnöknek.
Még az ünnepek előtt jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, hogy azokat a korábban kimaradt földterületeket is beruházási célterületté nyilvánítják, melyek kimaradtak, de ennek ellenére a kormányhivatal kivonta őket. Ezekről a földekről írtuk meg, hogy jogalap nélkül döntött róluk a hivatal. A kormány lépett, a hivatal a nyomokat láthatatlanná tette.
Meghívásos közbeszerzési eljárásban hirdette meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye azt a fejlesztést, amelynek keretében élménymedencét és hozzá tartozó vízkezelő berendezéseket kell majd a kivitelezőnek építeni Kiss-Rigó László futballarénájában, a szegedi Szent Gellért Fórumban – tudta meg a Narancs.hu.
Tavaszi mezőgazdasági munkára készült a gazdálkodó, amikor azzal szembesült, hogy a Szegedre tervezett elektromosautó-gyár miatt elkezdett munkák tönkretették a környék vetését. Nem csak az övét, hanem a szomszédét is. A munkát a kormányhivatal engedélyezte a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére. Olyan területen, amit az állam nem jelölt ki az építkezéshez. Az ügyvédi iroda szerint titkot sértenének, ha elárulnák, miért vonattak ki beruházáson kívüli földet. A kormányhivatal sem válaszolt.
Eddig a külgazdasági és külügyminiszter öt helikopteres útjáról tudtunk, most kiderült, hogy volt még négy 2020 óta. Szijjártó Péter számításunk szerint az utóbbi években 12 millió forintot repülhetett így el.
Még meg sem száradt a tinta az Átlátszónak nyilatkozó gazda kisajátítási szerződésén, a kormányhivatal is megkapta a felhívást, hogy engedélyezzen előkészítő munkákat a magánterületen. A szegedi önkormányzat január végén szerződött a BYD-vel, mintegy 300 hektárra, hogy a város mellett épüljön meg a kínai autógyár. A gazdák kikérték a szerződést, amiből kiderül, hogy az önkormányzat 17-szer többet kap a földekért, mint amennyit a gazdáknak fizet, a Pick volt területeit viszont beszerzési ár alatt adhatja tovább a város a gyárnak.
Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.