K-Monitor Adatbázis

„A nyomozó hatóság megalapozottan döntött az eljárás megszüntetéséről” - válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes kérdésére, miután a DK-s képviselő arról érdeklődött, miért állították le hét év után a NAV-nyomozást a „Híd a munka világába” program ügyében.

Az uniós pénzeket érintő korrupció feltárására létrehozott testület elnöke jelentette be, hogy kaptak bejelentést az ORÖ Híd a munka világába című programjának ügyében.

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, Agócs Jánost két hete bilincsben vitték el a rendőrök, miután tetten érték egy kecskeméti csárdánál, hogy pénzért próbálta eladni az elnöki posztját. Kitalálni se lehetne olyan jelenetet, ami ennél plasztikusabban fejezi ki a 90-es években megalkotott kisebbségi önkormányzati rendszer lehangoló valóságát. A romák hivatalos képviseleti szerve sosem kapott politikai eszközöket, így valódi alkupozícióba se kerülhetett soha a többséggel szemben. Tét nélkül a működése értelmezhetetlen önkormányzatként, az ott ennek ellenére politikai karrierrel próbálkozók pedig, ahogy az elmúlt évtizedekben rendre bebizonyosodott, többnyire alkalmatlan és gyakran emberileg is gyenge figurák.

A fejleményről Hadházy Ákos számolt be. A már 7 éve tartó nyomozást ismét meghosszabbította az ügyészség.

A politikus neve összefonódott a Híd a munka világába programmal, ahol az EU csalás elleni hivatala szerint elsikkasztották a foglalkoztatásai támogatások egy részét. Sőt, a magyar ügyészség szerint is, az öt éve tartó hazai nyomozásnak eddig öt gyanúsítottja van.

A pénz tulajdonképpen nem sok, és mégis: pár száz vagy pár ezer forintért is rávehetők sokan arra, hogy a választásokon a megfelelő helyre húzzák be az ikszet. Oda, ahová mondják nekik. Persze ez nem legális, mégis bevett gyakorlat – erről is meséltek egy Budapest környéki cigánytelepen. A harc már folyik a roma voksokért, de közben a roma politikusok annyira összevesztek, hogy a következő parlamenti ciklusban nem lesz képviseletük a parlamentben.

Hogyan lehetséges, hogy az utóbbi idők legsúlyosabb politikai korrupciós botrányának egyik főszereplőjét, egy volt igazságügyi államtitkárt nem tartóztattak le, vagy ahogyan régen hívták, nem tették előzetesbe? Utánajártunk, hogy ilyenkor ki és mi alapján dönt, és mi lehet a kulcsmomentum ebben a kérdésben. Ez a mentelmi jogot érintő büntetőügyekben rendre így megy a fideszes politikusoknál: nemcsak Völnert és Simonkát, hanem Mengyi Rolandot, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le, miközben ezekben az ügyekben a többi szereplő közül többeket igen.

Egy, a romák szavazatainak megvásárlására utaló hangfelvétel a maga nyerseségében mutatja, miért fontos – ha fontos – a kormánynak a cigányság.

Újabb öt évre elnöknek választotta a Lungo Drom kongresszusa Farkas Flóriánt. Azt is megígérték, hogy megakadályozzák a baloldal előretörését, és minden erővel fellépnek a bevándorláspárti törekvések ellen.