A 2011-ben indult ügy során csalók nyomorgó családokat költöztettek az Avas-lakótelepre, hogy felmarkolják az Fészekrakó-program keretében igényelhető állami támogatást. A bírósági eljárásban több százan váltak gyanúsítottá. Az érintettek visszaéltek az állam kedvezményes lakásvásárlási programjával, aminek az lett a következménye, hogy a lakhatási költségek elmaradása miatt az Avas lakótelep számos társasháza csődközeli helyzetbe került.
Egy ügyvédi iroda köré szerveződött néhány élelmes ügyintéző azt a lehetőséget lovagolta meg, hogy használt ingatlanok vásárlása esetén az állam jelentős támogatást biztosított, és szegény családoknak ajánlotta fel a lakáshoz jutás lehetőségét. Az ügyintéző megegyezett az eladóval, a vevővel, a pénzintézet dolgozójával, hogy a valós vételárnál többet írnak a szerződésbe. Az ügyben érintett ügyvédi iroda mellett szerepe volt az OTP egy tisztviselőjének, az értékbecslőnek, és az érintettek lakáshoz jutását biztosító a fiktív munkahelyi igazolásokat kiadónak is.
A főügyészség az eladók és vásárlók ellen jelentős kárt okozó csalás és magánokirat hamisítás, a közvetítők és az ügyvéd, dr. B.M. ellen pedig jelentős kárt okozó folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, valamint sok rendbeli magánokirat hamisítás vétsége miatt emelt vádat, az ügynek így összesen 278 vádlottja volt. Az OTP-t 750 millió, az államot 170 millió forint kár érhette. A program 2005-ös indulását követően a más környezetből érkező fészekrakós beköltözöttek a lakótelepen az elmúlt években közös ellenséggé váltak azok szemében, akik már rég, akár évtizedek óta ott laknak, díjhátralékaik keletkeztek, nem voltak képesek fizetni törlesztőrészleteket. Rájuk nem vonatkozik - Csöbör Katalin fideszes képviselő módosító javaslatának köszönhetően - a 2014 nyarán parlament által elfogadott devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának akkori határozatlan ideig történő meghosszabbítása.
2018-ban született meg a másodfokú ítélet, amely dr. B.M. elsőrendű vádlottra 4 év szabadságvesztést szabott ki – ez enyhítés volt a Miskolci Törvényszék 2015-ös, elsőfokú ítéletéhez képest, amely 7 év szabadságvesztést irányzott volna elő. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak a „fészekrakó” hitel biztosította lehetőségeket kihasználva, és azzal visszaélve ingatlanokat vásároltak és értékesítettek, illetve közreműködtek az adásvételi szerződések megkötése, és a hitelfelvételek során.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A 2011-ben indult ügy során csalók nyomorgó családokat költöztettek az Avas-lakótelepre, hogy felmarkolják az Fészekrakó-program keretében igényelhető állami támogatást. A bírósági eljárásban több százan váltak gyanúsítottá. Az érintettek visszaéltek az állam kedvezményes lakásvásárlási programjával, aminek az lett a következménye, hogy a lakhatási költségek elmaradása miatt az Avas lakótelep számos társasháza csődközeli helyzetbe került.
Egy ügyvédi iroda köré szerveződött néhány élelmes ügyintéző azt a lehetőséget lovagolta meg, hogy használt ingatlanok vásárlása esetén az állam jelentős támogatást biztosított, és szegény családoknak ajánlotta fel a lakáshoz jutás lehetőségét. Az ügyintéző megegyezett az eladóval, a vevővel, a pénzintézet dolgozójával, hogy a valós vételárnál többet írnak a szerződésbe. Az ügyben érintett ügyvédi iroda mellett szerepe volt az OTP egy tisztviselőjének, az értékbecslőnek, és az érintettek lakáshoz jutását biztosító a fiktív munkahelyi igazolásokat kiadónak is.
A főügyészség az eladók és vásárlók ellen jelentős kárt okozó csalás és magánokirat hamisítás, a közvetítők és az ügyvéd, dr. B.M. ellen pedig jelentős kárt okozó folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, valamint sok rendbeli magánokirat hamisítás vétsége miatt emelt vádat, az ügynek így összesen 278 vádlottja volt. Az OTP-t 750 millió, az államot 170 millió forint kár érhette. A program 2005-ös indulását követően a más környezetből érkező fészekrakós beköltözöttek a lakótelepen az elmúlt években közös ellenséggé váltak azok szemében, akik már rég, akár évtizedek óta ott laknak, díjhátralékaik keletkeztek, nem voltak képesek fizetni törlesztőrészleteket. Rájuk nem vonatkozik - Csöbör Katalin fideszes képviselő módosító javaslatának köszönhetően - a 2014 nyarán parlament által elfogadott devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának akkori határozatlan ideig történő meghosszabbítása.
2018-ban született meg a másodfokú ítélet, amely dr. B.M. elsőrendű vádlottra 4 év szabadságvesztést szabott ki – ez enyhítés volt a Miskolci Törvényszék 2015-ös, elsőfokú ítéletéhez képest, amely 7 év szabadságvesztést irányzott volna elő. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak a „fészekrakó” hitel biztosította lehetőségeket kihasználva, és azzal visszaélve ingatlanokat vásároltak és értékesítettek, illetve közreműködtek az adásvételi szerződések megkötése, és a hitelfelvételek során.
Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.
1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.
