K-Monitor Adatbázis

Dr. Pál Attila, a Zala Vármegyei Közgyűlés Fidesz-KDNP-s elnöke, és Filó Gabriella, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány lenti járásbeli irodavezetője a tulajdonosa azoknak az apartmanoknak, amiket a milliárdokból felújított és bővített Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark a honlapján hirdet a szállásopciók között – hívta fel a figyelmet az összefonódásra Tompos Márton, a Momentum Mozgalom alapítója a Facebookon kedden.

2,8 milliárd forintról 4,6 milliárdra növelte bevételeit 2023-ra a Megafon csatorna mögött álló Megafon Digitális Inkubátor Központ. Hogy pontosan mi okozta az 1,8 milliárd forintos növekedést, illetve hogy milyen bevételeket tartanak számon ezen a soron, azt a pénteken leadott cégbeszámoló az előző évivel ellentétben nem részletezte. A 2022-es dokumentumokból még kiderült, hogy a cég 2,8 milliárd forint támogatást kapott „tevékenysége céljának megvalósításához” – nem merész feltételezés, hogy 2023-ban is ezekből érkezett be az összeg. Az alaptevékenységből most sem származott bevétel.

Több mint 3 milliárd forintból gazdálkodhatott 2023-ban a Fidesz-közeli, civilnek álcázott szervezetek zászlóshajója, az Alapjogokért Központ. A szervezet mögött álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. friss beszámolójában legalábbis 3,025 milliárdot tüntettek fel az „egyéb bevétel” soron, de a cégnek volt még 71 millió forintnyi rendes árbevétele is, vagyis összességében 3,24 milliárd folyt be hozzájuk, amit majdnem teljes egészében el is költöttek.

Bőkezűen osztotta a támogatást sok régi ismerősnek, baráti cégnek az állami Szerencsejáték-cég. A volt ATV-elnök vállalkozásainak 130 millió, Szijjártó Péter testvére cégének 25 millió jutott, de 85 millió került Nobilisék vitorláspartneréhez, és jutott némi apró a Rogánt és Habonyt is helikoptereztető család vállalkozásának is.

A Megafon központ 2020 nyarán alakult, saját meghatározása szerint azért, hogy „profi Facebook-harcosokat képezzen ki”, akik aztán a közösségi médiában terjesztik a konzervatív eszmét, ellenállva a „liberális véleménydiktatúrának”. Ebből a gyakorlatban az lett, hogy rengeteg – és elég homályos eredetű – hirdetési pénzzel tolják meg a támogatott influenszereik facebookos posztjait, amelyek tartalmilag minden esetben 100 százalékosan egybevágnak a Fidesz-propaganda éppen aktuális mondanivalójával.

Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára korábban megyénként dolgozta fel a 2015-2016-os földeladások részleteit, most pedig összegezte a „Földet a gazdáknak!” program országos tanulságait. Az anyagot Ángyán kortörténeti dokumentumként és forrásanyagként ajánlja az érdeklődők figyelmébe, hiszen a földárverések általa feldolgozott adatait időközben eltüntették a hivatalos kormányzati honlapokról.

Hosszú ideje viták tárgya Szigetszentmiklóson a Tesco új logisztikai központja és raktárbázisa, mely az M0 autóúttól délre, a város határában kijelölt ipari park területén valósulna meg. A többletforgalom miatt eredetileg egy új csomóponti lehajtó is épült volna Szigetszentmiklósnál, erről azonban Nagy János polgármester egy Magyar Közútnak adott nyilatkozatában lemondott. A gigaraktár forgalma azonban tovább fogja nehezíteni a közlekedést az egyébként is túlterhelt utakon, állítják az ellenzők. Ugyanakkor úgy tűnik, néhányan jelentős hasznot húztak a beruházás helyszínéhez kapcsolódó földügyletekből.

Ha valaki az elmúlt hetekben sokat nézett YouTube-videókat, és az az érzése támadt, hogy a reklámszünetekben a csapból is a Fidesz üzenetei folynak, nem képzelődik: mint a Google Ads Transparency Center áprilisi összesítéséből kiderül, európai szinten is kiemelkedő hirdetési kampányt vezényelt le a Fidesz és a kormányhoz közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF). Az egész EU összes politikai reklámja közül (ez több mint 13 ezer videós hirdetést jelent) áprilisban magyar volt a legdrágább, a második legdrágább, és a negyedik legdrágább is.

A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány Lánczi András konzervatív filozófus tulajdonrészét vette meg.

2019 áprilisában az online hirdetési biznisz két legnagyobb szereplője, a Facebook és a Google, létrehozott egy-egy nyilvános adatbázist, amiben a felületeiken megjelenő politikai-közéleti hirdetésekről közöl adatokat. Például azt, hogy ki és mennyit fizetett ezekért, és milyen elérést kapott cserébe. A példamutató átláthatóság persze nem csak úgy spontán jött a két óriáscégnek: ekkor már évek óta jelentős nyomás alatt álltak, hogy transzparensebbek legyenek a politikai hirdetésekkel. Olyan vádak is felmerültek, hogy ezekkel a választások külső manipulációjának adnak teret jó pénzért.